Magyar Külpolitikai Évkönyv 1990

II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - November - Jeszenszky Géza külügyminiszter beszéde Strasbourgban az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának ülésén

mindenki bőségben és szabadon élhet. A kommunizmus minden tekintetben le fogja hagyni a Nyugatot, és már a mi életünkben megássa a kapitalizmus sírját." Európa keleti felében mindenki - nemcsak a jogaiktól és lehetőségeiktől megfosztott közemberek, hanem az uralkodó elit tagjai is - hamar felismerték ezen Ígéretek és kinyilatkoztatások ürességét és megvalósíthatatlanságát. De a volt kommunista országok népeinek még ma, a diktatúrák bukása után sem könnyű a hitelüket vesztett jelszavakat a nemzeti megújulás valóságos programjával felváltaniuk és közös erőfeszítéssel európai színvonalra emelkedniük. Nem arról van szó, hogy e népek tehetségtelenek vagy lusták lennének; csak még nem szilárdult meg bennük az a meggyőződés, hogy az új Ígéretek most már a valóság talaján állnak, és hogy végre emberi méltóságban élhetnek, félelem és megaláztatások nélkül. A magyar sajtó munkatársai és az emberek egyaránt azt kérdezték: milyen előnyöket meríthetünk tagságunkból? Rámutattam, hogy az egész átmeneti időszakban nagy súlyt fektettünk arra, hogy a változások alkotmányos keretek között menjenek végbe; és meggyőződésünk, hogy tagságunk e tekintetben is új lendületet adhat. Országunkat teljes mértékben összhangba szeretnénk hozni az európai normákkal, és ez meghatározó tényezője lesz gazdasági, kulturális és környezetvédelmi politikánk alakításának. Kifejtettem, hogy november hatodika óta Magyarország mint a szabad Európa huszonnegyedik tagja feltétlenül nagyobb biztonságban érezheti magát; továbbá hogy Közép- és Kelet-Európa magyar és más kisebbségeinek csak előnyei származhatnak abból, ha országaik is tagjává válnak az Európa Tanácsnak, hiszen ez azt jelenti, hogy azok eleget tettek a Tanács minden előírásának és követelményének; valamint hogy a gazdasági fejlődés szempontjából is sokat várhatunk a tagságtól, hiszen a csatlakozás minden bizonnyal a külföldi befektetéseket is befolyásolja. Az éremnek azonban van egy másik oldala is: mit adhatunk mi magyarok és a később csatlakozó közép-európai társaink az Európa Tanácsnak? Mit használhat tagságunk a Tanács tagországainak? Úgy vélem, minden nyugat-európainak alapvető érdeke, hogy Európa megosztottsága megszűnjön, hogy mindenféle fenyegetés elháruljon; és érdeke az is, hogy szomszédaik ne szegény, elkeseredett, irigy országok legyenek, hanem olyanok, melyek gondolkodásmód és életszínvonal tekintetében a lehető legközelebb állnak hozzájuk. 304