Magyar Külpolitikai Évkönyv 1990
II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - November - Az Országgyűlés 76/1990.(XL2.) OGy.sz.határozata az Európa Tanács Alapszabályához és az Európa Tanács kiváltságairól és mentességeiről szóló Általános Egyezményhez való csatlakozásról, valamint az Európai Emberi Jogi Egyezmény aláírásáról
a hibásnak tartott jogszabályt is módosítani kell, hozzáigazítani az Egyezmény rendelkezéseihez, különben ez az állam kiteszi magát annak, hogy a későbbiekben az Egyezménnyel ellentétesnek minősített jogszabálya alkalmazásával hozott újabb hazai döntések elleni panaszok nyomán a közösségi igazságszolgáltatás szervei újból és újból megállapítják az állam jogsértését, amiből előbb-utóbb az Alapokmány 8. Cikkével összefüggésben már említett általánosabb kedvezőtlen következmények is adódhatnak. E jogalkalmazó szervek Ítélkezési gyakorlata tehát egyszerre alkalmas emberi jogi egyedi sérelmek orvoslására, és az Európa Tanács tagállamai emberi jogokat érintő jogszabályainak és jogalkalmazási gyakorlatának közös irányba vitelére. E jogegységesítő tevékenység hosszabb távon nyilvánvalóan alkalmas az európai integrációs folyamatok elősegítésére is; számunkra azonban abból, hogy e jogalkalmazási gyakorlat megismerhető (az egyes ügyek kapcsán született fontosabb dokumentumokat, elsősorban a Bizottság jelentéseit és a Bíróság Ítéleteit közzéteszik), rövidebb távon az a kedvező lehetőség adódik, hogy e jogalkalmazási gyakorlat és a magyar jogrendszer összevetésével már az Egyezménynek a Magyarországra nézve történő hatályba lépését megelőzően is - ha nem is küszöbölhetjük ki teljes mértékben, de ésszerű minimumra csökkenthetjük az Egyezmény hatályba lépését követően keletkezhető abból adódó konfliktusokat, hogy az Egyezmény emberi jogi követelményrendszerének a magyar jog egyes megoldásai nem felelnek meg. A már kifejezésre jutott ama megállapítás, hogy Magyarország törvényei az Alkotmány és az alapvető jogokat meghatározó törvények szintjén már összhangban állónak tekinthetők az emberi jogokkal és szabadságjogokkal kapcsolatban az Egyezményben megfogalmazott követelményekkel, nem áll ellentmondásban azzal, hogy ennek az összhangnak a megteremtése jogrendszerünk teljességét tekintve még előttünk áll. Magyarország csatlakozását megelőzően kizárólag olyan államok váltak az Egyezmény részesévé, melyek korábban is a pluralista parlamenti demokrácia viszonyai között működtek, a politikai és jogi berendezkedésük az Európában hagyományos megoldásokat tükrözte. Mégis mindegyik ország esetében viszonylag jelentékeny idő telt el az Egyezmény aláírása és megerősítése között. (Magyarországot közvetlenül megelőzően az Egyezményt elfogadó Finnország például 1989 298"
