Magyar Külpolitikai Évkönyv 1990

II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Október - Göncz Árpád köztársasági elnök és Antall József miniszterelnök felhívása a világ magyarságához, az október huszonharmadikai évforduló alkalmából

Meggyőződésünk, hogy ez csak egy olyan Európában, olyan világban lehetséges, amely a szabadságnak, a demokráciának és a népek és országok egymást segítő együttműködésének a fölvirágoztatását tűzik ki célul. Ezek mellett az értékek mellett köteleztük el magunkat mi is. Az új Magyarország vezetése magyarnak tekint mindenkit, aki magát annak tartja, felelősséget érez nemzetünk jövőjéért, és látva hazánknak a diktatúráktól reánk hagyott súlyos örökségét, áldozatoktól sem visszariadva kész közreműködni egy új ország és egy új nemzet megteremtésében. Kötelességünknek tartjuk, hogy kiálljunk a határainkon túl élő, sokszor igen nehéz időkben helytállt magyarság azon joga mellett, hogy magyarként, anyanyelvén, anyanemzetével és másutt élő magyarokkal korlátozás nélkül kapcsolatot tartva, autonóm módon dönthessen saját sorsáról, s így élvezhessen teljes körű érdekvédelmet. A kisebbségben élők jogainak biztosítását és tiszteletben tartását az egyetemes emberi jogok, és az új demokratikus Európa alapvető elemeként tartjuk számon. Tisztelettel gondolunk a Nyugaton élő magyarokra, akik bármikor is kellett elhagyniuk hazájukat - 1956 eszméinek szellemében, magyarságukat megőrizve gazdagították azt az országot, amely befogadta őket. Ebben a szellemben, a Magyarországon élő nemzetiségek érdekeit szem előtt tartva, identitásuk és kultúrájuk megőrzését elősegítve, az ezt szavatoló többletjogok biztosításával és nem a jogok csorbításával törekszünk együttműködésre a szomszédos államokkal, az anyaországuk demokratikus társadalmi szervezeteivel. Felhívjuk a világ magyarságát: egyesítsük minden erőnket, hogy megteremtsünk egy olyan világot, ahol senki nem szorul háttérbe azért, mert vállalja nemzetiségét; egy olyan világot, ahol a kisebbségnek esélyegyenlőségét úgy tekintik, mint ami elengedhetetlen feltétele a többség boldogulásának is. Örömmel fogadjuk, ha a magukat magyarnak valló emberek boldogulnak és egyben jó hírünket keltik a világ bármely részén. Úgy Ítéljük meg, hogy az egyetemes magyarság előtt - hosszú idő után először - újra nyitva áll a történelmi együttcselekvés lehetősége, a türelem és a pluralizmus, a demokrácia és alkotmányunk eszméinek szellemében. 285"