Magyar Külpolitikai Évkönyv 1990

II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Október - Jeszenszky Géza külügyminiszter előadása a németországi Sankt Augustinban, a Konrad Adenauer Kutató Intézetben

szervezetnek, hogy kötelezze el magát nyilvánosan az egységünk megőrzése, eszméink megvalósítása és a politikai pluralizmus mellett. A demokrácia egyik legfontosabb próbaköve a tolerancia a más politikai nézeteket vallók, a más vallásúak, a más nyelvűek, egyszóval mindenfajta kisebbség iránt. A türelem gyakorlati megvalósításának útja: e csoportok autonóm életének, önszerveződésének elismerése, a szabad fejődés biztosítása. E társadalmakban - kívánságunk szerint - a regionális, a nemzeti és etnikai sajátosságok tiszteletben tartásán alapuló integrációnak, valamint az önkormányzatokra épülő képviseleti demokráciának kell megvalósulnia. Bízunk abban, hogy a nem távoli jövőben Európa valamennyi nemzete és országa csatlakozik ezekhez a régóta meghirdetett eszményekhez, az európai egység gondolatához, ezzel szilárd alapra helyezve a sokat emlegetett európai házat. Az elmúlt évszázadokban nem volt rá példa, hogy Kelet-Közép-Európa népei mindannyian együtt, azonos oldalon álltak volna. A történelem alighanem csak egyszer kínál ilyen nagy alkalmat: most!"... Miben láttuk akkor, a kiáltványunk megfogalmazásakor a reménykedés indokait, amelyek azóta sem vesztették érvényüket? Először: Térségünkbe beköltözött a szabadság. A kérdések immár nem rejtettek, a félelem és a hazugság többé nem némítja el a népeket. A kisebbségek megalakították a saját pártjaikat és szervezeteiket, a képviselőik ott ülnek a parlamentekben illetve a helyi önkormányzatokban, ők szólhatnak a saját nevükben. Másodszor: Az emberi jogokat többé már senki nem tekinti egy állam belügyének. A nemzetközi érdeklődés és fellépés jogszerűsége elismerést nyert. Ezt bizonyította az 1990 júniusi koppenhágai EBEEkonferencia is, amelynek a tárgya az emberi dimenzió volt. Itt szinte mindenki elkötelezte magát a kisebbségi jogoknak is a biztosítása mellett. Harmadszor: A térség legtöbb országában felvilágosult vezetők dominálnak a politikai életben. Ahol a kormány nem eléggé toleráns és demokratikus, ott is vannak felvilágosult politikai kisebbségek. Negyedszer: Az emberi problémák nem nemzeti, hanem gazdasági és ökológiai jellegűek, a megoldásukhoz közös megközelítésre és együttműködésre van szükség. 279"