Magyar Külpolitikai Évkönyv 1990
II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Október - Jeszenszky Géza külügyminiszter beszéde New Yorkban az ENSZ- Közgyűlés XLV. ülésszakán
A magyar külpolitika elsődleges feladatának tekinti a nemzeti érdekek határozott képviseletét, védelmét és hatékony érvényesítését. A korábbi egyoldalú külpolitikai függés korszakát fölváltotta a kiegyensúlyozott kapcsolatokra törekvés. Ez orientációváltozást jelent, aminek az a célja, hogy a Magyarországot ezer év óta Európához fűző, de négy évtizeddel ezelőtt elvágott szálakat újrakössük, és ismét az európai nemzetek közösségének egyenrangú, megbecsült tagjai lehessünk. A Magyar Köztársaság osztja az európai értékeket és az atlanti együttműködés gondolatát. Országunk részt vesz az európai integrációs folyamatok előmozdításában, és tevékenyen hozzájárul az európai egység létrehozásához. Az Európába történő integrálódás egyik legfontosabb feltétele, hogy Magyarország még ebben az évtizedben az Európai Közösség teljes jogú tagjává váljék. Ez egyfelől azt jelenti, hogy törekszünk arra, hogy 1992. január 1-jéig társulási szerződést kössünk az Európai Közösséggel, másfelől hogy a már meglévő kereskedelmi-gazdasági együttműködéssel szoros összefüggésben megteremtsük a politikai együttműködés intézményes mechanizmusait is. Az Európához való csatlakozás másik fontos eleme Magyarország tagsága az Európa Tanácsban. Meggyőződésünk, hogy a szabad választások nyomán létrejött többpárti parlamentáris demokrácia, az új önkormányzati rendszer, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelmét szolgáló jogalkotó és jogalkalmazó tevékenység alapján Magyarország minden tekintetben megfelel az Európa Tanács szigorú tagfelvételi követelményeinek, és ennek köszönhetően a legközelebbi jövőben formális felvételt nyerünk e fontos szervezetbe. A magyar külpolitika számára természetesen rendkívül fontos a környező országokkal fenntartott kapcsolatok fejlesztése. Az új körülmények között történelmi alkalom kínálkozik arra, hogy az ezeréves együttélésből, a demokratikus elveken, a kölcsönös előnyökön, a közös érdekeken, valamint a sorsközösség fölismerésén alapuló együttműködésből fakadó lehetőségeket teljeskörűen kihasználjuk. A magyar kormány álláspontja szerint térségünkben, Európa keleti felében a demokráciának és jogállamiságnak a próbaköve nemcsak a többpárti választás, hanem - az európai stabilitás nélkülözhetetlen elemeként - a tolerancia: a különböző nemzeti, etnikai, vallási, nyelvi kisebbségek autonóm létének, önazonosságának és sajátosságainak 263"
