Magyar Külpolitikai Évkönyv 1990

II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Október - Antall József miniszterelnök beszéde Strasbourgban az Európa Tanács Parlamentje Közgyűlésén

OKTÓBER 2. ANTALL JÓZSEF MINISZTERELNÖK BESZEDE STRASBOURGBAN AZ EURÓPA TANÁCS PARLAMENTI KÖZGYŰLÉSÉN Tisztelt Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Nagy megtiszteltetésnek érzem, hogy a mai napon lehetőséget kaptam a Parlamenti Közgyűlés ülésszakán való felszólalásra. Különösen nagy öröm ez azért, mert a Közgyűlés most tárgyalja meg hazámnak, a Magyar Köztársaságnak az Európa Tanács tagjai közé való felvétele kérdését, hogy kialakítsa állásfoglalását. Az Európa Tanácsba való felvétel Magyarország, sőt a kelet-közép-európai térség számára politikai, történelmi mérföldkő azon az úton, amely visszavezet bennünket Európába. Európa negyven évig tartó mesterséges megosztottsága után melynek sajnos Magyarország is egyik szenvedő alanya volt - megnyílt előttünk az a lehetőség, hogy újra integrálódjunk földrészünk politikai, gazdasági, kulturális életébe, érték- és eszmerendszerébe. Szándékosan használom az újra-integrálódás kifejezést; hiszen Magyarország több mint ezer éve szerves része az európai politikai, gazdasági, kulturális és vallási fejlődésnek; ennek értékeit a szoros emberi kapcsolatok révén folyamatosan átvette és talán gazdagította is. Állami fejlődése során mindig figyelembe vette mindazokat az európai normákat és tradíciókat, melyeket a nyugat-európai társadalmak tőle elvárhattak. Ugyanakkor gyakran nemzeti létét veszélyeztetve és nemegyszer állami létét vagy integritását időlegesen el is veszítve védelmezte az európai keresztény civilizációt. Mindezek megfelelő történelmi és erkölcsi alapot nyújtanak arra, hogy Magyarország újra integrálódjék az európai együttműködés folyamatába. Az európai újra-integrálódás útját az a békés átmenetnek jellemzett folyamat teremtette meg, ami az akkori ellenzék nyomására a nemzeti kerekasztal megbeszéléseivel kezdődött másfél évvel ezelőtt. A nemzeti kerekasztal-megbeszélések elsődleges célja egy totalitárius rendszer békés úton való felszámolásának szinte lehetetlen feladata, és az európai értelemben vett demokrácia, egy többpártrendszerű parlamentarizmus megteremtése volt. 251"