Magyar Külpolitikai Évkönyv 1990

II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Június - Jeszenszky Géza külügyminiszter beszéde Párizsban a Nyugat- Európai Unió Közgyűlésének ülésszakán

országon zajló demokratikus átalakulási folyamatot. Magyarország fölemelkedésében elsősorban saját nemzeti erőforrásainkra, nemzetünk tehetségére és vállalkozószellemére építünk; azokra a kvalitásokra, amelyekről eddig inkább a külföldre kényszerült magyarok tettek tanúbizonyságot. De erősen számítunk a külföldi tőke és vállalkozók közreműködésére is. Külpolitikánkban központi jelentőséget tulajdonítunk a politikai, gazdasági és kulturális érdekeink és közös hagyományok alapján a tág értelemben vett Európával való kapcsolatainknak. Talán nem szerénytelenség, ha azt mondjuk, hogy a Magyar Köztársaságban lezajlott változások Európa egységének megteremtését is elősegítik. A magyar külpolitika erőfeszítései tudatosan is erre irányulnak. Ennek tartalmi és intézményes kereteit kívánjuk kiépíteni az Európa Tanácsba való belépéssel, az Európai Közösségekkel kötendő társulási megállapodással, és más nyugat-európai szervezetek munkájába való bekapcsolódásunkkal is. Külpolitikánk európai iránya azonban nem áll ellentétben a széles értelemben vett atlanti együttműködés gondolatával.Kívánatosnak tartjuk az Amerikai Egyesült Államokhoz fűződő és örvendetesen fejlődő kapcsolataink további erősítését; hasonlóképpen kívánjuk fejleszteni a kapcsolatainkat Kanadával. Kiemelkedő fontossággal bír külpolitikánkban a szomszédos országokkal - így a Szovjetunióval és általában a kelet-közép-európai térség országaival való kapcsolataink fejlesztése, az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján. A jószomszédság jegyében mind a politikai, mind a gazdasági kapcsolatainkat új alapokra kívánjuk helyezni. A magyar Országgyűlés illetve a kormány arra a felismerésre jutott, hogy országunk részvétele a Varsói Szerződésben ellentétes a nemzet 1956-ban kifejezésre juttatott akaratával, és maga a Varsói Szerződés Szervezete is elveszítette létének értelmét. Magyarországnak a Varsói Szerződésből való kilépése érdekében politikai, jogi, katonai álláspontunk érvényesítése céljából, egyoldalú lépések helyett tárgyalásokat kezdeményezünk a Varsói Szerződés tagállamaival, figyelembe véve a nemzetközi jogi feltételeket, a szomszédaink álláspontját, valamint hadseregünk ütőképessége fenntartásának szükségességét. Külpolitikai vonatkozásban is kiemelt fontosságú feladatunknak tekintjük az emberi jogok, ezen belül a nemzeti kisebbségek kollektív és egyéni jogainak érvényre juttatását, határainkon belül és kívül egyaránt. 200