Magyar Külpolitikai Évkönyv 1990

II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Június - Antall József miniszterelnök nyilatkozata az országhatárokon kívül élő magyarsággal kapcsolatban (Interjú)

dése. Ha ennek valaki ezt az "olvasatát" veszi, akkor a dolog még negatív megközelítésben is szóba kerülhet, nem? Antall József

: Ezt csak akkor lehet negatív értelemben fölvetni, ha valaki szándékosan félre akarja magyarázni. Ezt félremagyarázni a lényegét véve nem lehet; a trianoni évforduló csak egy eseménynek a jelzó'je, dátuma, amikor az egykori történelmi Magyarország szétesett. Akkor vált a magyarságnak egyharmada - anélkül, hogy elhagyta volna szülőföldjét, elhagyta volna saját hazáját - idegen állampolgárrá. Hangsúlyoztuk minden nyilatkozatunkban, hogy mi a helsinki Záróokmányt elfogadtuk; ez az jelenti, hogy a határok erőszakos megváltoztatására senki nem törekedhet, hiszen az az európai biztonsági rendszert, Európa népeinek békéjét, illetve a kialakult államközi viszonyokat sújtaná. Az, hogy egy magyar kormánynak erkölcsi és lelki kötelezettsége felelősséget vállalni a tizenötmilliós magyarság minden tagjáért, nem jelent semmi mást, mint azt, hogy nekünk ki kell állni emberi és kisebbségi jogaikért; meg kell keresni az útját annak, hogy támogassuk kulturális törekvéseiket, iskoláztatásukat, és mindent ami ezzel összefügg. Nem mi vagyunk egyébként az egyetlen ország, amelyik felelősséget érez a határain kívül élő fiaiért. Szeretném hangsúlyozni, hogy - ellentétben bárkinek bármiféle revíziós vagy irredenta gyanúsításával - ez az évforduló éppen arra alkalmas, hogy levonjuk a történelmi tanulságokat; levonjuk azokat a következtetéseket, amelyeknek alapján a történelem tényeit tudomásul vesszük; és egyben kinyilvánítjuk a felelősséget azokért az emberekért, akik éppen e történelmi döntés következtében lettek idegen országok állampolgárai, de akik a magyar nemzet lelki, szellemi, kulturális és nyelvi közösségében kívánnak maradni. 192