Magyar Külpolitikai Évkönyv 1990

II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Május - Jeszenszky Géza külügyminiszter nyilatkozata első nemzetközi sajtókonferenciája keretében (Részletek)

nyekhez fűződő viszonyunk. Itt járt már az Európa Tanács parlamenti csoportja, novemberben várható az Európa Tanács külügyminiszterei­nek konferenciája, amelyen a felvételi kérelmünk is napirenden lesz. Remélem, hogy a közeli jövőben valamennyi szomszédos országbeli kollégámmal módom lesz találkozni, nem csupán Koppenhágában, hanem alaposabb beszélgetésre is. Ezekből a találkozókból reményeim szerint nem csupán az álláspontok és személyek kölcsönös megismerése fog következni, hanem elmozdulást várok a közép-európai viszonyt illetően, az említett kívánatos jó viszony felé teendő nagyon komoly lépéseket. Kérdés (Economic Times, indiai) : Első kérdésem: Önök most érthetően el vannak foglalva az európai helyzettel; mind­azonáltal mi az új kormány politikája a harmadik világgal, különösen Indiával kapcsolatban? Második: Felmérték-e annak lehetőségét, hogy milyen lépése­ket tegyenek déli szomszédjukkal Jugoszláviával az el nem kötelezett mozgalom irányában? Jeszenszky Géza : A kormányprogramban pusztán terjedelmi okokból (hogy az elmondhatóság határán belül maradjunk) nem tud­tunk olyan részletességgel szólni a harmadik világhoz, a fejlődő orszá­gokhoz fűződő kapcsolatainkról és terveinkről, mint ami olvasható az Önöknek itt átadott szövegben. Mindenképpen leszögezzük, hogy mesz­szemenően támogatjuk a nemzetek önrendelkezési igényeit, a függet­lenségre törekvést és annak realizálását. A fejlődő országok esetében annyiban valóban csökkentenünk kell a kapcsolataink intenzitását, hogy Magyarország a korábban ideologikus és politikai megfontolásból fennállt kapcsolatokon most lazítani kíván; tehát nem fogunk olyan kormányokat támogatni segéllyel vagy más módon, amelyek nem demokratikus jellegűek. A demokrácia lesz a kritérium számunkra. Mondjuk meg őszintén: sok ország volt, amelyik marxistának nevezte magát; de mi elég sokat tanultuk a mar­xizmust ebben az országban és jól tudjuk, hogy ezek az országok rendkí­vül távol voltak attól, hogy ott az úgynevezett szocializmus felépítése akár csak olyan formában is napirenden lehetett volna, mint Európa keleti felében. Nem arról van szó, hogy meg akarjuk szünteti kapcsola­tainkat néhány fejlődő országbeli rendszerrel, de az ideologikus ele­mektől meg kívánjuk azokat tisztítani. De elsősorban gazdasági érdekek merülnek fel, amik meghatározzák alapvetően a kapcsolataink inten­zitását. 182

Next

/
Thumbnails
Contents