Magyar Külpolitikai Évkönyv 1990
II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Május - Jeszenszky Géza külügyminiszter nyilatkozata első nemzetközi sajtókonferenciája keretében (Részletek)
nyekhez fűződő viszonyunk. Itt járt már az Európa Tanács parlamenti csoportja, novemberben várható az Európa Tanács külügyminisztereinek konferenciája, amelyen a felvételi kérelmünk is napirenden lesz. Remélem, hogy a közeli jövőben valamennyi szomszédos országbeli kollégámmal módom lesz találkozni, nem csupán Koppenhágában, hanem alaposabb beszélgetésre is. Ezekből a találkozókból reményeim szerint nem csupán az álláspontok és személyek kölcsönös megismerése fog következni, hanem elmozdulást várok a közép-európai viszonyt illetően, az említett kívánatos jó viszony felé teendő nagyon komoly lépéseket. Kérdés (Economic Times, indiai) : Első kérdésem: Önök most érthetően el vannak foglalva az európai helyzettel; mindazonáltal mi az új kormány politikája a harmadik világgal, különösen Indiával kapcsolatban? Második: Felmérték-e annak lehetőségét, hogy milyen lépéseket tegyenek déli szomszédjukkal Jugoszláviával az el nem kötelezett mozgalom irányában? Jeszenszky Géza : A kormányprogramban pusztán terjedelmi okokból (hogy az elmondhatóság határán belül maradjunk) nem tudtunk olyan részletességgel szólni a harmadik világhoz, a fejlődő országokhoz fűződő kapcsolatainkról és terveinkről, mint ami olvasható az Önöknek itt átadott szövegben. Mindenképpen leszögezzük, hogy meszszemenően támogatjuk a nemzetek önrendelkezési igényeit, a függetlenségre törekvést és annak realizálását. A fejlődő országok esetében annyiban valóban csökkentenünk kell a kapcsolataink intenzitását, hogy Magyarország a korábban ideologikus és politikai megfontolásból fennállt kapcsolatokon most lazítani kíván; tehát nem fogunk olyan kormányokat támogatni segéllyel vagy más módon, amelyek nem demokratikus jellegűek. A demokrácia lesz a kritérium számunkra. Mondjuk meg őszintén: sok ország volt, amelyik marxistának nevezte magát; de mi elég sokat tanultuk a marxizmust ebben az országban és jól tudjuk, hogy ezek az országok rendkívül távol voltak attól, hogy ott az úgynevezett szocializmus felépítése akár csak olyan formában is napirenden lehetett volna, mint Európa keleti felében. Nem arról van szó, hogy meg akarjuk szünteti kapcsolatainkat néhány fejlődő országbeli rendszerrel, de az ideologikus elemektől meg kívánjuk azokat tisztítani. De elsősorban gazdasági érdekek merülnek fel, amik meghatározzák alapvetően a kapcsolataink intenzitását. 182