Magyar Külpolitikai Évkönyv 1990

II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Május - Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnök beszéde a diplomáciai képviseletek vezetőivel sorra került első találkozása alkalmával

23. GÖNCZÁRPÁD IDEIGLENES KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK BESZÉDE A DIPLOMÁCIAI KÉPVISELETEK VEZETŐIVEL VALÓ ELSŐ TALÁLKOZÁSAKOR Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mostani találkozásunkra a magyar nép számára történelmi jelentőségű napok után kerül sor: az 1989. október 23-án létrejött Magyar Köztársaságnak immár van szabadon választott parlamentje, a köztársaságnak elnöke és a parlamenttől bizalmat kapott kormánya; a kormánynak van elfogadott programja a magyarországi történelmi léptékű átalakulás végigvitelére. Az Önökkel való személyes megismerkedés céljából azért kezdeményeztem a találkozást, hogy egyúttal kérjem: jelentsék kormányaiknak, hogy a Magyar Köztársaságban következetesen végrehajtják a nép akaratát. Szeretném egyúttal Önöket biztosítani arról is, hogy a lezajlott nagy átalakulások nyomán külpolitikánkban nem következik be alapvető változás. A Magyar Köztársaság a nemzeti érdekek elsődlegességén alapuló független külpolitikát kíván folytatni; a fennálló kapcsolatok elmélyítésére és továbbfejlesztésére törekszünk minden demokratikus berendezkedésű olyan állammal, amely támogatja a hazánkban zajló átalakulási folyamatot. Országunk fölemelkedésében döntően a nemzeti erőforrásainkra, azok jobb kihasználására számítunk. Nagy fontosságot tulajdonítunk vállalt nemzetközi kötelezettségeink teljesítésének, fizetőképességünk megőrzésének. Erre azért is szükségünk van, mert nemzetközi támogatás nélkül, a világ politikai és gazdasági folyamataiba való mind teljesebb bekapcsolódás nélkül nem lehetséges magyar újjászületés. A Magyar Köztársaságban lezajlott változások Európa egységének megteremtése irányába mutatnak. Ez az egység kézzelfogható közelségbe került; ezért a magyar külpolitika erőfeszítései ennek az egységnek a létrehozására, az abban való mind teljesebb magyar részvételre irányulnak. A Varsói Szerződés az elmúlt korszak öröksége; a jelenlegi formájában elvesztette létének értelmét. Ez azonban nem késztet bennünket kellő körültekintés elmulasztásával tett egyoldalú lépésekre. Ezért tárgyalásokat kezdeményezünk a szerződés érintett tagállamaival. 168