Magyar Külpolitikai Évkönyv 1990

II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Május - Antall József kijelölt miniszterelnök programbeszéde az Országgyűlés ülésszakán (Külpolitikai vonatkozású részek)

Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányánál sok tekintetben szigorúbb követelményeket támasztó Emberi Jogok Európai Egyezménye válik. A leendő kormánynak eltökélt szándéka, hogy a magyar jogrendszer és joggyakorlat ennek az európai mércének megfeleljen. A kormány elképzelései szerint az önkormányzati típusú helyi reform épít a magyar önkormányzatok történelmi hagyományaira és figyelembe veszi az Európa Tanács 1985-ben elfogadott chartájában megfogalmazott modern önkormányzati alapelveket. (Ember és gazdaság) A gazdaságban második alapvető célunk a külföldi eladósodás megállítása. Nemzetközi megítélésünk attól függ, hogy e hitelek kamatait tudjuk-e fizetni, képesek vagyunk-e egy olyan hatékony gazdaságot kiépíteni, amelynek ez a ma súlyos adósságállomány már csak kis vagy kisebb terhet jelent. A kormány a nemzeti fizetési kötelezettségek mindenkori teljes megtartása mellett arra törekszik, hogy mihamarabb megállítsa az adósságtömeg növekedését. A privatizálási folyamat keretében számítunk a külföldi működötökére és pénztőkére. A magyar gazdaságban szerepet vállaló külföldi tőke részaránya a privatizálási program végére a mainak többszörösére nőhet. A pénzügyi politikában a kormány erősíteni kívánja a versenyt a kereskedelmi bankrendszerben, elsősorban új magyar és külföldi bankok alapításának engedélyezésével. Iparpolitikájában a kormány összehangolt programot alakít ki a gazdaság energiafüggőségének mérséklésére, a beszerzési források kiszélesítésére, az európai energetikai rendszerekhez való kapcsolódás meggyorsítására. Ez nem pusztán gazdaságpolitikai kérdés, hanem hazánk külpolitikai helyzetének és biztonságpolitikai helyzetének is része. A kormány húzó ágazatnak tekinti az idegenforgalmat. Fejlődése adottságainkkal összhangban áll, már ma is nagy szerepe van a fizetési mérleg és a foglalkoztatás javításában. De gazdasági szerepén túl: eszköze lehet az emberek és eszmék szabad áramlásának. A fejlesztéséhez a fölösleges szabályok és bürokrácia leépítése ugyanúgy 159