Magyar Külpolitikai Évkönyv 1990

II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Február - Az Országgyűlés 8/1990.(11.14.) OGy.sz.határozata a Magyar Köztársaság katonapolitikai érdekeinek képviseletéről a szovjet csapatok Magyarországról történő kivonásával kapcsolatban - Dr.Horn Gyula külügyminiszter nyilatkozata a német egység problematikájáról (Interjú-részlet)

volt, ami ma is: ez alapvetően és döntően a németek dolga. Ezt a problémát nem katonai szempontból kell megközelíteni, jóllehet különösen Európának ebben a térségében, de Franciakországban vagy más nyugati államokban is - még sokakban mélyen élnek az első és a második világháború tragikus élményei. De ma teljesen más időket élünk, mint 1939-ben vagy az azt követő években. Egyrészt más Németországról van szó; másrészt nukleáris korszak van, amely kölcsönös elrettentés alapján biztosítja azt, hogy ne kerüljön sor háborúkra akár az európai földrészen, akár más térségek és Európa között. Ma az NSZK gazdasági nagyhatalom, amelynek súlya nemcsak Európában érződik, hanem az egész világgazdaságban; ebből kiindulva fogalmaznak úgy, hogy ha a két Németország egyesül, akkor ugrásszerűen tovább növekszik a német gazdaság súlya, és ez esetleg erőeltolódást okozhat a EK-n belül és egész Európában, aminek természetesen meglehetnek a politikai következményei is. Megítélésem szerint a helyzet ténylegesen az, hogy olyan óriási mértékűvé váltak a nemzetközi összefonódások, olyan fokú a gazdasági tevékenység internacionalizálódása, hogy például a német gazdaság súlyáról sem lehet beszélni úgy, hogy attól elvonatkoztatnánk az amerikai, a japán gazdaság és más országok gazdasága szerepét a világgazdaságban. Tehát a jövendő Németország is csak más országokkal való szoros együttműködésben létezhet gazdasági téren. TV-riporter

: Attól sem tart, hogy a gazdaságilag erős Németország esetleg a katonai erejével is a többiek fölé kíván nőni? Dr.Horn Gvula

: Nem hiszek ebben a feltételezésben. Biztos vagyok abban, hogy az újraegyesítés menetében - tehát amíg létrejön az egységes Németország - ki lehet dolgozni, amennyiben szükséges, olyan garanciákat, amelyek kizárhatják, hogy a jövendő Németország bárki számára katonai fenyegetést jelentsen. TV-riporter

: A német kérdés hogyan illeszthető be a helsinki folyamatba? Helsinkiben még a határok sérthetetlenségéről történt megállapodás, most pedig az egyesített Németországgal gyakorlatilag megszűnik egy európai állam. Dr.Horn Gvula

: Az egységes Németország létrejöttével a határok kérdése csak egy esetben lehet komoly probléma: a német-lengyel határ 122