Magyar Külpolitikai Évkönyv 1990

II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Február - Dr.Horn Gyula külügyminiszter beszéde Ottawában, a VSZ- és NATO-tagállamok külügyminisztereinek "Nyitott Égbolt" elnevezésű konferenciája nyitó ülésszakán (Rövidítve)

A megállapodás felmondását a Magyarországon tartózkodó több ezer romániai menekült rendezetlen helyzete, illetve a helyzetük közös megoldására tett magyar kezdeményezések eló'li román elzárkózás tette szükségessé. A Magyar Köztársaság e lépése annak a törekvésnek a megva­lósítását szolgálja, hogy az emberi jogokat, így az állampolgársághoz való jogot is a nemzetközi normákkal, valamint sokoldalú egyezményes köte­lezettségeivel összhangban kezelje. A magyar fél a diplomáciai jegyzékben azt is kinyilvánította, hogy kész a román féllel haladéktalanul tárgyalásokat kezdeni az állam­polgárságot érintő kérdések mielőbbi rendezéséről. 13. Dr.HORN GYULA KÜLÜGYMINISZTER BESZÉDE OTTAWÁBAN A VSZ- ÉS NATO-TAGÁLLAMOK KÜLÜGYMINISZTEREINEK "NYITOTT ÉGBOLT" ELNEVEZÉSŰ KONFERENCIÁJA NYITÓ ÜLÉSSZAKÁN (Rövidítve) Ismeretes, hogy a Magyar Köztársaság kezdeményező és kon­struktív szerepet játszott e tanácskozásunk előkészítésében. A kanadai légierő gépével magyar légtérben végrehajtott kanadai-magyar közös próbarepülés ez év januárjában fontos gyakorlati tapasztalatokhoz jut­tatta a kezdeményezés valamennyi résztvevőjét. A Magyar Köztársaság vállalja a "Nyitott Égbolt"-konferencia második szakaszának a megren­dezését Budapesten. A magyar kormány bízik abban, hogy a konferencia konstruktív munkájának eredményeként a kezdeményezés első évfor­dulóján - május 12-én - Budpesten aláírható lesz a kölcsönös ellenőrző repülések rendszerét szabályozó megállapodás. Ez lendületet adna a hagyományos fegyverzetekre vonatkozó, valamint a bizalom- és biz­tonságerősítő bécsi tárgyalásoknak, és pozitív hatást gyakorolna más fegyverzetkorlátozási fórumokra is. Ez a rendszer az egymáshoz illesz­kedő bizalom- és biztonságerősítő illetve leszerelési intézkedésekből álló folyamat része lesz, amely - egyelőre - huszonhárom szuverén állam megállapodásán alapul. A későbbiekben más érdekelt európai államok is csatlakozhatnak hozzá, és így az egy kollektív biztonsági rendszer építőkövévé válhat. 119

Next

/
Thumbnails
Contents