Magyar Külpolitikai Évkönyv 1990

II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Január - Közlemény Václav Havelnek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének magyarországi hivatalos látogatásáról

Csehszlovákia elnöke hangsúlyozta, hogy országa számára Magyarország (és az előző napon meglátogatott Lengyel Köztársaság) nem pusztán egy a szomszédos államok közül, hanem fokozott figyelemmel követi mindkét ország reformtörekvéseit, minthogy e három országot ugyanazon törekvés vezérli: felzárkózás Európához és a belső társadalmi élet megújítása. Csehszlovák felfogás szerint az ezek irányában teendő lépéseket célszerű összehangolni. A koordinációra konkrét javaslatképpen Václav Havel meghívta a Magyar Köztársaság ideiglenes elnökét egy márciusban Pozsonyban tartandó csehszlovák-lengyel-magyar államfői csúcstalálkozóra, amely alkalommal az Európához való felzárkózást szolgáló erőfeszítések koordinációjával javasolja foglalkozni. Václav Havel célszerűnek tartaná e tanácskozásra meghívni az Osztrák Köztársaság, valamint az Olasz Köztársaság külügyminisztereit is. Magyar részről a meghívást elfogadták. Szűrös Mátyás ugyanakkor felhívta partnere figyelmét arra, hogy a kibontakozóban lévő magyarosztrák-olasz-jugoszláv négyoldalú együttműködés már megvetette az alapjait egy regionális összefogásnak, és kívánatos lenne, hogy Csehszlovákia fontolja meg kapcsolódásának lehetőségét ehhez az együttműködéshez. A csehszlovák elnök tájékoztatást adott a Szovjetunióban a közeli jövőben teendő látogatásának motivációiról. A kétoldalú kapcsolatokról folytatott eszmecsere keretében Szűrös Mátyás javasolta, hogy bízzák meg a két ország külügyminisztériumait a "jószomszédi kapcsolatok deklarációjának" kidolgozásával illetve előkészítésével. E dokumentumban határozzák meg, hogy miként helyezzék új alapokra a kétoldalú kontaktusokat. Ez a deklaráció lépne a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés örökébe, amely immár betöltötte a szerepét. A bősi-nagymarosi dunai vízi erőmű ügyének áttekintése során magyar részről ismételten aláhúzták, hogy a magyar kormány lépéseket tett a nagymarosi vízlépcső építésére megkötött szerződés felbontására. Magyarország emellett azt javasolja, hogy a bősi létesítmények sorsával kapcsolatos kormány szintű tanácskozást csak a szakértői eszmecserék után rendezzék meg; a szakértői megbeszélésre nemzetközi független szaktekintélyeket is meg kell hívni. Magyarország a továbbiakig is felfüggesztette a munkálatokat Dunakiliti térségében, s csak állagmegóvást folytat a területen. A beruházás sorsáról intézkedő végleges döntés a 112