Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1989

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG - 1989. október 23-tól MAGYAR KÖZTÁRSASÁG - NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Április - Dr. Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár tájékoztatója nemzetközi sajtókonferencián

Ennek a vizsgálatnak a keretében - tehát az egész témán belül - foglalkozunk az 1956-os események értékelésével. A munka befejezése előtt állunk, ami azt jelenti, hogy egy-két hónapon belül összeáll a végleges anyag. Amit eddig publikált a történelmi albizottság, az még nem a végleges és kiforrott értékelés volt; főképpen azért nem, mert abban még nem tudta kellőképpen figyelembe venni az 1956-os, majd azt követően az 1958 júniusáig lezajlott események nemzetközi vonatkozásait. Ehhez rendkívül sok eredeti dokumentum áttekintésére és elemzésére van szükség. Azt is megjegyzem, hogy két ország részéről kaptunk vagy ígértek támogatást; mégpedig a Szovjetunió és Jugoszlávia részéről. Megígérték, hogy rendelkezésünkre bocsátják az akkori időszakkal összefüggő dokumentumokat. Az 1956 októberi-novemberi eseményekkel kapcsolatban egyelőre azt tudom mondani, hogy a folyamat népfelkelésnek indult, majd mind több olyan akció, személy, cselekmény keveredett, amely megkérdőjelezi e folyamat forradalmi jellegét. De ezt is helyére kell tenni; miként tisztázni kell azt is, hogy pontosan hogyan s miként került sor a november negyedikéi eseményekre, vagyis a szovjet csapatok beavatkozására. A második amit mondani tudok: folyik Nagy Imre és mártír társainak a sorsával kapcsolatos dokumentumok és az akkori események elemzése és értékelése. Meg kell mondjam, még több nagyon fontos részlet nem tisztázott; azonban az már bizonyosnak látszik, hogy Nagy Imrével és mártír társaival kapcsolatban hazai és nemzetközi koncepcionális elemek érvényesültek; méghozzá olyan elemek is (és nekem az albizottságban elsősorban a nemzetközi összefüggések tisztázása a témám), hogy Nagy Imre és mártír társainak a kivégzésében igen nagy szerepe volt az akkori nemzetközi folyamatoknak és törekvéseknek. Konkrétan ez azt jelenti, hogy a Szovjetunióban harc folyt a XX. kongresszus döntéseinek semmissé tétele érdekében; vagy hogy törekvés volt a nemzetközi kommunista mozgalomban arra - és ez állásfoglalásokban is mefogalmazódott, ugyancsak a XX. kongresszussal összefüggésben -, hogy a kommunista mozgalom elhatárol ja magát a JKSZ 1958 tavaszán meghirdetett új programjától, amelyet az akkori nemzetközi mozgalom revizionista programnak minősített. Más szóval fogalmazva - de hangsúlyozva, hogy ez nem végleges vélemény -, tehát az úgynevezett nemzetközi revízionizmussal való leszámolás jegyében is került sor Nagy Imréékkel szembeni eljárásra. Ezt tudom a jelen pillanatban mondani. Kérdés: Mi a véleménye Magyarország esetleges semlegességével kapcsolatos megnyilatkozásokról? Dr.Horn Gvula

: Itthon elég széles körben viták folynak a semlegességről. Én két elemet hangsúlyozok ezzel kapcsolatban. Az egyik az, hogy az országnak nagyságánál, geopolitikai helyzeténél és adottságainál fogva - távlati célja lehet és kell is legyen a tömbönkívüliség. De a tömbönkívüliséghez a jelenlegi európai status quo megváltoztatására van szükség. Más szóval fogalmazva: a Varsói Szerződés és a NATO felszámolására lenne szükség.