Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1989

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG - 1989. október 23-tól MAGYAR KÖZTÁRSASÁG - NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - December - Dr. Horn Gyulának, az MSZP Elnöksége tagjának, külügyminiszternek beszéde Brüsszelben, Európa huszonnégy állama külügyminisztereinek értekezletén

Az 1989-1990. évi áruforgalom és fizetési mérleg alakulása kapcsán Németh Miklós nyomatékkal hangsúlyozta az 1989. évi szovjet szállítási elmaradások mielőbbi pótlásának szükségességét, főként energiahordozókban és gépkocsikban. A Szovjetunió rrüniszterelnöke megértést tanúsított az energiaszállításokra vonatkozó magyar igény iránt. A megbeszélésen érintették a jamburgi közös beruházás kérdését, valamint a paksi atomerőmű bővítésének az ezredfordulóig való felfüggesztését, amire magyar kormánydöntés született. A kormányfők újólag kifejezték egyetértésüket azt illetően, hogy elengedhetetlenül szükséges a KGST sokoldalú együttműködési mechanizmusának a korszerűsítése. 13 Dr.HORN GYULA KÜLÜGYMINISZTER BESZÉDE BRÜSZSZELBEN, EURÓPA HUSZONNÉGY ÁLLAMA KÜLÜGYMINISZTEREINEK ÉRTEKEZLETÉN Elnök Úr! Köszönöm a lehetőséget, hogy a Magyar Köztársaság kormánya nevében kifejthetem álláspontunkat a "Huszonnégyek^ csoportja és Magyarország közötti együttműködés néhány kérdéséről. Ezt azért is fontosnak tartjuk, mert nagyra értékeljük azt a szerepet, amelyet az Önök országai két- és sokoldalú alapon a hazámban zajló átalakulási folyamattal kapcsolatosan vállalnak. Különösen így van ez most, amikor az átalakulás betetőzéséhez közeledünk, az első szabad választáshoz több rnint negyven év után. A magyar gazdaság megítélésében nagy eltérések vannak a társadalmi közvélemény, a politikusok, valamint a tudós szakértők és közgazdászok között. Az emberek üdvözlik a gyökeres politikai változásokat, örömmel tekintenek a kibontakozó demokráciában való részvételükre; közben azonban stagnál vagy éppen csökken az életszínvonal, de megjelennek a fejlett ipari országokban is tapasztalt, ám Magyarországon szokatlan jelek a munkanélküliségról, inflációról is, amelyek elkerülhetetlen velejárói a szerkezetátalakításnak. A külföldi ember örömmel hallja a Magyarországról érkező jó híreket és nálunk járva nem tapasztalja a budapesti belvárosban a válság jegyeit; ehhez bizony el kell mennie a külső vidékekre. A szimpatizáló külföldi így azt gondolja, hogy a demokrácia műiden bizonnyal csak jólétet kell hozzon ennek a népnek, amely többszöri nekirugaszkodás után most végre kiharcolhatja függetlenségét és saját maga dönthet sorsáról. A magyar politikusok - kormánypártiak, ellenzékiek és függetlenek - közötti egyetértés tette lehetővé októberben a Magyar Köztársaság kikiáltását, parlamenti demokrácián alapuló jogállam létrejöttét. A felelősen gondolkodó többség világosan látja, hogy a most fejlődő demokrácia meg kell hogy feleljen a legfontosabb célnak: jobb életet kell biztosítani a népnek. Természetesen az is világos előtte, hogy addig hosszú és nem áldozatok nélküli az út. A megteendő útnak nem csekély kockázata van. A demokrácia poli tikai, társadalmi és gazdasági rendszerének egyidejű kiépítése előre ki nem számítható változásokhoz is vezethet, amelyek alááshatják a társadalmi-gazdasági stabilitást.