Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1989
II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG - 1989. október 23-tól MAGYAR KÖZTÁRSASÁG - NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - November - Közlemény Németh Miklósnak, az MSZP Elnöksége tagjának, a Minisztertanács elnökének a Német Szövetségi Köztársaságban tett látogatásáról - Dr. Horn Gyulának, az MSZP Elnöksége tagjának, külügyminiszemek nyilatkozata Magyarország és az Európa Tanács kapcsolatáról (Interjú)
Dr .Horn Gvula: Kifejezetten pozitívan fogadták kérésünket, miként azt is, hogy az Európa Tanácsnak három konvenciójához is csatlakoztunk: a kulturális, az idegenrendészeti és a környezetvédelmi konvenciókhoz. Természetesen a legnagyobb visszhangot az keltette, hogy a szocialista országok közül elsőként adtuk be csatlakozási kérelmünket. A külügyminiszteri bizottság előtt hivatalosan átadtam a kérelmet a Tanács fótitkárának, Németh Miklós miniszterelnök ezzel kapcsolatos üzenetével együtt. Később, a Tanács gyakorlatának megfelelően, rövid beszédben ismertettem a demokráciával, az emberi jogokkal, a Magyar Köztársaság fejlődésével foglalkozó terveinket. Öt külügyrniniszter szólt hozzá előadásomhoz - az osztrák, a francia, az olasz, az izlandi és a belga -; mindegyikük nagy elismeréssel nyilatkozott a magyarországi fejleményekről. Ezután a közösség politikai, illetőleg a nem-tagállamokkal foglalkozó bizottságában hallgattak meg. Nem puszta udvarias érdeklődéssel találkoztam. Megfogalmazták, hogy Magyarország úttörő szerepet tölt be a jogállam kiépítésében. Méltányolják azt is, hogy e változásokat a kormányon lévő párt kezdeményezte. Tisztában vannak azzal, hogy az ősszel elfogadott törvényeink fordulatot jelentenek. Külön nagyra értékelték önálló külpolitikai lépéseinket, köztük az NDK-állampolgárokkal kapcsolatos döntést. Megfogalmazták, hogy az elismerésük nem valamiféle "honorálás". Itt arról van szó, hogy Magyarország eltökélte a változások véghezvitelét; és arról, hogy ennek sikere közös európai ügy. A Nyugatnak alapvető érdeke, hogy KeletKözép-Európában végbemen jenek a civilizációs folyamatok. Még valamit hozzáfűzhetek: szóba se került és sernmiféle olyan szándék nem volt érzékelhető, hogy a Nyugat bárhogyan is be akarna avatkozni a magyar belügyekbe. Az sem, hogy sürgetni akarnák ezt a folyamatot, netán a saját képmásukra formálni. Mindezt szuverén magyar ügynek tartják; és készek ezt erkölcsileg, politikailag - s ha lehet anyagilag is - támogatni, hiszen ismerik reformfolyamatunk nehézségeit. Továbbá például, a kulturális konvencióhoz való csatlakozásunk lényege, hogy lehetővé válik számunkra a magyar kultúra értékeinek jobb európai népszerűsítése. Csupán 1989-ben negyven olyan európai programban vettünk már részt, amelyet az Európa Tanács finanszíroz. Riporter : Mégis, az utóbbi napokban fölsejlett egy brit-francia-nyugat-német vita arról, hogy melyik országot részesítse a Nyugat igazán előnyben, vagy hogy milyen "sorrend" legyen a keleti reformországok támogatásában. Dr.Horn Gyula: Én nem hiszem, hogy itt ilyesmi lenne. Úgy érzékelem, hogy Nyugat-Európa - ezen belül Franciaország, az NSZK, Nagy-Britannia - "testreszabottan" próbálja formálni a támogatást. Az NSZK-val eddig is komoly megállapodásokat kötöttünk; Bonn ösztönzi a magyarországi beruházásokat, újabb pénzügyi támogatást is igér. Mivel Lengyelország is nagy igényekkel jelentkezett s ez az NDK esetében is fölmerülhet - noha a belnémet kereskedelem révén gyakorlatilag benne van a Közös Piacban -, esetleg várható, hogy az egész nyugat-európai támogatási keret megnő. Nem arról van szó, hogy nekünk kevesebb juthat.
