Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1989

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG - 1989. október 23-tól MAGYAR KÖZTÁRSASÁG - NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Október - Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai Külügyminiszteri Bizottságának (varsói) üléséről

KÖZLEMÉNY A VARSÓI SZERZŐDÉS TAGÁLLAMAI KÜLÜGYMINISZTERI BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSÉRŐL (*) 1989. október 26-27-én Varsóban megtartotta soros ülését a Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés tagállamainak Külügyminiszteri Bizottsága. A miniszterek áttekintették a nemzetközi kapcsolatok helyzetét és fejlődési irányait. Hangsúlyozták a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének az 1989. július 7-8-i ülésen elfogadott dokumentumaiban vázolt, a nemzetközi helyzet pozitív tendenciáira vonatkozó értékelések időszerűségét, amely tendenciák meghatározzák a helyzet sok tekintetben bonyolult és ellentmondásos jellegét. Ezzel összefüggésben a miniszterek megerősítették tagállamaik eltökéltségét arra, hogy továbbra is a leszerelés, a béke, a biztonság és a bizalom erősítése, az államközi kapcsolatok demokratizálása, a széles körű nemzetközi együttműködés fejlesztése érdekében tevékenykedjenek. Az ülés résztvevői megállapították, hogy a helyzet minden ellentmondásossága mellett Európában érlelődnek a feltételek a kontinens országai közötti kapcsolatokban a radikális áttörésre, Európa megosztottságának fokozatos felszámolására, a "hidegháború" maradványainak végleges eltávolítására. A biztonságos, békés és egységes Európa megteremtésének egyik alapfeltétele minden nép arra vonatkozó jogának tiszteletben tartása, hogy önállóan döntsön saját sorsáról, szabadon és külső beavatkozás nélkül válassza meg társadalmi, politikai és gazdasági fejlődésének útját. A "közös európai háznak" az egyes országok különböző társadalmi és állami berendezkedése közepette való felépítésében alapvető jelentősége van a fennálló határok sérthetetlensége, az államok területi épsége, függetlensége és szuverenitása feltétlen tiszteletben tartásának, a nemzetközi jog általánosan elfogadott elvei és normái, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet Záróokmánya és a helsinki folyamat keretében elfogadott más dokumentumok rendelkezései betartásának. A helyzet destabilizálását, a háború utáni határok megkérdőjelezését, az ezzel kapcsolatos viták felélesztését célzó minden kísérlet kárt okoz az európai bizalom és a stabilitás megerősítésére irányuló folyamatnak. Teljes mértékben tiszteletben kell tartani a szuverén államok előjogait, beleértve az állampolgárság kérdését is, összhangban a nemzetközi jogból eredő kötelezettségekkel. Az ülésen elhangzottak a neonácizmus és a revansizmus néhány nyugat-európai országban tapasztalható erősödésének a veszélyére vonatkozó utalások is. A miniszterek osztották azt a véleményt, hogy a vitás kérdések megoldását nem szolgálja katonai-politikai szövetségek bevonása a vitába. Az ilyen kérdések megoldásához vezető út csakis az érdekelt országok konstruktív, egyenjogú párbeszédén keresztül vezet. (*) Az ülésen a Magyar Köztársaságot dr.Horn Gyula, az MSZP Elnökségének tagja, külügyminiszter képviselte.