Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1989

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG - 1989. október 23-tól MAGYAR KÖZTÁRSASÁG - NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Június - A Magyar Népköztársaság kormányának nyilatkozata a Kínai Népköztársaság fóvárosában lezajlott összecsapásokkal kapcsolatban - Dr. Horn Gyula külügyminiszter és dr. Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszter közös tájékoztatója nemzetközi sajtókonferencia keretében, Nagy Imre és társai újratemetése előtt

önök talán tudják, hogy Magyarországon 1849 óta tizennégy magyar miniszterelnök élete múlt ki nem természetes úton: vagy bírói halálos Ítélettel, vagy meggyilkolták, vagy öngyilkos lett, esetleg természetes halállal, de száműzetésben fejezte be életét. A tizennegyedik volt Nagy Imre, akinek a temetését holnapután rendezzük meg. Ez a nagyon szomorú adat azt támasztja alá, hogy mindent meg kell tenni a

nnak érdekében: Magyarországon soha többé senki ne lehessen politikai koncepción vagy bármilyen más koncepción alapuló per áldozatává. Véget kell vetni annak, hogy a politikai és a büntetőjogi felelősség összemosódjon; mindent meg kell tenni jogi szabályozással, de másként is, annak érdekében, hogy az ország politikai kultúrája ebben az értelemben is európaibbá váljék. Röviden tájékoztatom Önöket arról, hogy mi történt eddig ennek érdekében. Mindenekelőtt, mint minden jövőépítés a múlt igazságtalanságainak a lehetséges jóvátételével kezdődik, ezt tesszük a jelen esetben is, amikor is a kormány a múlt évben elhatározta felülvizsgáltatni 1945-től kezdődően mindazokat a pereket, amelyek koncepciós elemeket tartalmazhatnak, és elhatározta mindent megtenni annak érdekében, hogy igazságot szolgáltasson minden ártatlanul elitéltnek. Nagy Imrének és társainak a pere ebben az összefüggésben külön figyelmet érdemel, mert nemcsak utolsó per volt politikai okokból magyar miniszterelnök ellen, hanem mert a per újrafelvétele olyan eseményeknek az újraértékelését is jelenti,amelyek az országnak magának a történelmében olyan események, melyeket az emberek - ha sokszor nem is nyilvánosan hangoztatva - lelkük mélyén mint igazságszolgáltatásra váró megoldatlan kérdést őriznek. Bejelenthetem, hogy a legfőbb ügyész óvása következtében a Legfelsőbb Bíróság 198 9. július 6-án kezdi ezt a pert újratárgyalni. A minden bizonnyal felmentő Ítéletet feltételezve a kormány elhatározta - a parlamentnek már bejelentette -, hogy törvénnyel kíván igazságot szolgáltatni az 1956-os eseményekkel kapcsolatban ártatlanul elitélt embereknek. Bizonyára érdekli Önöket, hogy körülbelül milyen számú per semmissé tétele történhet meg ezzel a törvénnyel. A mi adataink szerint körülbelül tizenötezer per zajlott le az 1956-os eseményekkel összefüggésben. Természetesen nem mind végződött halálos Ítélettel. Körülbelül háromszáz ilyen véget ért, s nem kevésbé jogsértő módon, mint az említettek. Szeretnénk az említett törvényben azt is világossá tenni, hogy azoknak a sérelmeit is orvosolni kell, akiket nem büntető bíróság itélt el 1956-tal kapcsolatban, hanem akik ellen rendőrhatósági eljárás - közhasználatú kifejezéssel internálási eljárás - folyt, ugyancsak megalapozatlanul; körülbelül tizenkétezer ember volt ebben érintve. Olyan törvény már elfogadást nyert az Országgyűlés legutóbbi ülésszakán, amely semmissé teszi halálbüntetés kiszabhatóságának a lehetőségét az úgynevezett politikai bűncselekmények eseteiben. Államellenes vagy más politikai bűncselekmények esetében nem lehet tehát halálos büntetést kiszabni. Ezt első lépésnek tekintjük egyrészt a politikai bűncselekmények átértelmezését ületően, másrészt egyáltalán a halálbüntetésnek a magyar büntetési rendszerben elfoglalt helyét illetően.