Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1989
II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG - 1989. október 23-tól MAGYAR KÖZTÁRSASÁG - NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Március - Grósz Károlynak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának nyilatkozata Moszkvában tartott sajtókonferenciáján, a munkalátogatás keretében M.Sz. Gorbacsov SZKP-főtitkárral sorra került megbeszélése után
A magyar kormányzat érdekelt abban, hogy az országhatárainkon kívül élő magyarok kötődjenek az anyanemzethez, a benne végbemenő változásokhoz, fejlődéshez. A második kérdésére azt tudom mondani, hogy mind a politikai, mind a gazdasági reformokban a sok azonosság mellett észlelhető a különbözőség is. Magyarországon mi úgy érezzük, hogy gyorsabban kellene a gazdasági reformban haladni, mert kezd veszélyes szakadék létrejönni a gazdasági és a politikai reform elemei között. Ha a gazdasági reformfolyamat nem fejlődik kellő ütemben, ez - a szándékoktői függetlenül - károsan és hátrányosan érintheti a formálódó politikai reformfolyamatot is. Azt én nem tudom megitelni, hogy a Szovjetunió belső gazdasági reformfolyamata a szovjet adottságokhoz mérten milyen mértékben és ütemben halad. Azt azonban tudom, hogy itt is nagy erőfeszítéseket tesznek a reformok felgyorsításáért. Meg kell jegyeznem persze, hogy a gazdaságban is nagyon veszélyes összetéveszteni a vágyakat a lehetőségekkel; mi ilyen hibát korábban már elkövettünk. Kérdés (Magyar Hírlap): Szerepelt-e a megbeszélések témái között a magyar-román viszony? Grósz Károly: Nem volt erről szó. Kérdés (Magyar Hírlap) : Mik a magyar elképzelések a KGST-beli együttműködés javítására? Grósz Károly : Magyarország a múlt évben több pontból álló javaslatot tett a KGST együttműködési rendszerének a fejlesztésére; javaslatunkat mindegyik partner országnak megküldtük. A vélemények eltérőek, mert eltérő az érdekeltség is: van akinek sürgősebb, van akinek kevésbé sürgős az együttműködés ösztönzése. Ezért mi most elsősorban a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat kívánjuk fejleszteni, de ez nem jelenti azt egyúttal, hogy lemondanánk a KGST-méretű együttműködés fejlesztéséről. A magyar közgazdászok körében élnek bizonyos nem alaptalan aggályok. (De nemcsak a közgazdaságban, hanem a politikában is van ilyen érzés.) Ezt röviden úgy lehet kifejezni, hogy a KGST egészének fejlesztése nem fölülről kell hogy megtörténjék, hanem "alulról", azaz a nemzetgazdaságok és a nemzeti piacok fejlesztése útján; így lehet eljutni egy egészséges szocialista közös piachoz; és hát ez az alapvető vitakérdés nemzetközileg mind a közgazdászok, mind a politikusok között. A kommunista és munkáspártok KB-titkárainak közelmúltbeli (prágai) találkozóján erről is volt szó, úgyhogy vitaanyagot is készítettek a főtitkári találkozóra. Az okmányokban ezek a kérdések nyitva maradtak. A magyar álláspont egyértelmű: egységes egésszé csak azokat a részeket lehet összekapcsolni, amelyek azonos jellegűek. Azaz: ha nincsen nemzeti piac, akkor nem lehet nemzetközit se csinálni. Kérdés (kuvaiti hírügynökség ): Volt-e szó a megbeszélésen Jasszer Arafat budapesti látogatásáról?
