Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1989

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG - 1989. október 23-tól MAGYAR KÖZTÁRSASÁG - NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Március - Grósz Károlynak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának nyilatkozata Moszkvában tartott sajtókonferenciáján, a munkalátogatás keretében M.Sz. Gorbacsov SZKP-főtitkárral sorra került megbeszélése után

Kérdés (Die Weltwoche.Svájc): Érkeznek-e Erdélyből magyar menekültek a Szovjetunió területére? És mi a sorsuk? Grósz Károly: N

em tudok róla, hogy a Szovjetunió területéről bárkit is visszaküldték volna Romániába. Mint ismeretes, Magyarország fogadja azokat, akik Magyarországtól kérik letelepedésük engedélyezését, de azokat is, akik nem közvetlenül Romániából jönnek. Kérdés (M.T.I.): Tartható-e az az álláspont, amit több szocialista ország képvisel Magyarország és Románia politikai vitájában, tudniillik hogy ez kizárólag ennek a két országnak az ügye? Mennyire hat ez az álláspont a szocialista országok egyéb területeken való együttműködésére? Grósz Károlv: Magam úgy vélem, hogy ez a probléma már túlnőtt e két országnak az ügyén, európai ügy lett belőle. Természetesen minden ország saját álláspontjától függ, hogy milyen formát választ a véleményének a kinyilvánítására. Egyébként pedig az a tapasztalatom, hogy ez a probléma nem zavarja Magyarország és a többi szocialista ország együttműködését. Kérdés (Népszabadsága Úgy tudjuk, a tárgyalások témái között szerepelt a Varsói Szerződés szervezetének korszerűsítése. Miben állna ez? Szóba került-e az a magyar elgondolás, amelyet tavaly Varsóban a VSZ-csúcstalálkozón terjesztettek elő, t.i. hogy nagyobb teret szenteljenek a humanitárius problémáknak? Grósz Károly: Igen, erről is beszéltünk. A korábbi magyar álláspontot képviseltük, és - mint Varsóban - természetesen azt is, hogy a környezetvédelmi szempontok szintén nagyobb teret kell kapjanak a VSZ szövetségi rendszerében. A VSZ tagállamai most több javaslatot és észrevételt elemeznek; a nyári tanácskozáson fogjuk ezeket összegezni. Ez a szervezet egész intézményrendszerének illetve tartalmi működésének a továbbfejlesztését fogja jelenteni. De hogy milyen irányú lesz a továbblépés, azt ma még nem tudjuk megmondani. Kérdés (moszkvai Rádió): Első kérdésem: Miként fogadja a magyar közvélemény a Szovjetunió ama lépéseit, hogy a kárpátaljai magyarok szabadabban fejleszthessék kultúrájukat és ápolják hagyományaikat? Második kérdésem: Miben látja Ön hasonlónak és miben különbözőnek a magyar és a szovjet reformfolyamatot? Grósz Károly: Hazánkban jószíwel fogadják azokat a kezdeményezéseket, amelyeket a kárpátaljai magyarok kulturális és hagyományápoló tevékenységének megkönnyítésére tett a szovjet állam (a kulturális egyesület, a hungarológiai központ létrehozása, a tankönyvcsere, stb.); mindez hozzájárulás a nemzeti kulturális értékek megőrzéséhez. Szeretnénk, ha ez a gyakorlat mindenütt tovább bővülne, gazdagodna.