Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1989
II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG - 1989. október 23-tól MAGYAR KÖZTÁRSASÁG - NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Február - Dr.Horn Gyula külügyminisztériurni államtitkár beszéde Genfben, az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának ülésszakán
Dr.HORN GYULA KÜLÜGYMINISZTÉRIUMI ÁLLAMTITKÁR BESZÉDE GENFBEN AZ ENSZ EMBERI JOGOK BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSSZAKÁN Elnök úr! Hölgyeim és Uraim! A Magyar Népköztársaság meggyőződéssel vallja, hogy az emberi jogok tiszteletben tartása és garanciákkal övezett biztosítása korunk nemzetközi biztonságának elválaszthatatlan része. A népek, a nemzetiségek és az egyének jogainak megsértése ellentétes a civilizált világ nemzetközileg elfogadott normáival és az államok önként vállalt kötelezettségeivel. Az emberi jogok gyakorlásának biztosítása alapvetően az adott állam feladata. Erről elsősorban a saját népének tartozik felelősséggel; a nemzetek közösségének ugyanakkor elvitathatatlan joga az államok eme kötelezettségei teljesítésének a figyelemmel kísérése és számonkérése. A XX. század végén alapvető felismerésnek kell tekintenünk azt, hogy az emberi jogok ügyének alakulása közvetlenül befolyásolja a nemzetközi kapcsolatokat. E jogok sérelme kedvezőtlen hatást gyakorol az emberek és népek közötti viszonyra, az államközi kapcsolatokra, egy-egy régid helyzetére, és végső soron a nemzetközi biztonságra. Az emberi jogok egyetemes értéket jelentenek; azok értelmezését nem sajátíthatja ki egyetlen ország vagy országcsoport, akár egyetlen társadalmi rendszer sem magának. Felfogásunk szerint az egyetemes értékeket nem csupán befogadniuk kell az államoknak, hanem azok megőrzését nemzeti és nemzetközi keretek között kell biztosítani. Magyarország komolyan veszi a szerződéses kötelezettségeit, azok teljesítéséről rendszeresen beszámol nemzetközi fórumok előtt. Ez összhangban van azzal, hogy a magyar társadalom mélyreható demokratikus megújulásának és a jogállamiság megteremtésének visszafordíthatatlan folyamatában az elsődleges nemzeti feladataink közé soroljuk az emberi jogok védelmét és gyakorlásának biztosítását. Ennek a szolgálatában áll az a határozott törekvés, hogy teljes összhangot teremtsünk nemzetközi kötelezettségeink és belső jogrendszerünk és gyakorlatunk között. Ebben a szellemben megtett kormányzati kezdeményezés és nyilvános társadalmi vita eredményeképpen fogadott el a közelmúlt napokban a magyar Országgyűlés - széles körű garanciákkal övezett - törvényeket olyan jelentős és nagy horderejű kérdésekben, mint az állampolgárok egyesülési és gyülekezési joga, gazdasági társaságok alapításának joga. Megkezdődött új alkotmányunk kidolgozása, amely részletesen tartalmazni fogja majd a nemzetközileg elfogadott emberi jogi normákat is. Napirenden van továbbá olyan alapvető emberi jogok külön törvényben való rögzítése, mint a lelkiismereti és a vallásszabadság, a szólás- és sajtószabadság, az alternatív katonai szolgálat. Készül a társadalmi fejlődésünknek megfelelő új választójogi törvény. Megintultak a munkálatok a nemzetiségek egyéni és kollektív jogairól szóló törvény előkészítésére.
