Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1989

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG - 1989. október 23-tól MAGYAR KÖZTÁRSASÁG - NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Február - Grósz Károlynak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának nyilatkozata nemzetközi kapcsolatokról (Interjú-részlet)

A KGST mellett a Varsói Szerződésről is szó van. Még nagyon sokáig nem mondhatjuk el, hogy nincsenek szovjet csapatok Magyarországon; de hogy csökkenni fog a csapatok létszáma, az bizonyos. Erre már ebben az évben sor kerül és a csökkenés jelentős mértékben a jövő évben is folytatódik. Megítélésem szerint a teljes csapatkivonás akkor fejeződik be, ha az amerikai csapatok kivonulnak Nyugat-Európából. Mindennek nem okvetlenül kell egyazon ütemben történnie, de a tendenciának azonosnak kell lennie. Ami a nemzeti kisebbségek helyzetét illeti, két felfogás létezik. Az egyik szerint a szocializmus - magából a természetéből adódóan - megoldja a nemzetiségi problémát. Sajnos, nem ez a tapasztalatunk. Ezért a másik felfogást valljuk: minden ország vezetésének megkülönböztetett figyelmet kell fordítania a területén élő nemzetiségek jogainak szavatolására. A szocialista országok gyakorlata egymástól eltérő, attól függően, hogy melyik említett álláspontot vallják magukénak. Szerintem a nemzetiségi kérdés csak történelmi távlatban, tudatos és tervszerű munka eredményeként oldódik meg. Ennek útja az, hogy az adott állam minden feltételt biztosít a nemzetiségi létből következő igények érvényesüléséhez; lehetővé teszi állampolgárai számára, hogy rendszeres és folyamatos kapcsolatot tartsanak az anyanemzettel. Magyarország és Jugoszlávia között hasonlóságot elsősorban az eredményekben és a nehézségekben látok; vagyis sok mindenben. Gazdaságaink nem eléggé korszerűek; késve alkalmazkondak a világban zajló változásokhoz. A termelési struktúránk elmarad a fejlett orszégoké mögött. Nem fordítunk elegendő gondot a szellemi és a tudományos munkára. Nem sikerült érdekeltté tennünk az egyéneket a nagyobb teljesítmények elérésében; megjegyzem, e tekintetben - amennyire ismerem - Jugoszlávia nálunk már előbbre jutott. S az imént mondottak vonatkoznak az önkormányzati rendszerre, az öntevékeny közösségekre; déli szomszédságunkban működő politikai mechanizmus több olyan értéket is hordoz, aminek a megteremtésén Magyarország még csak most munkálkodik. A különbségek egyebek között abból adódnak, hogy míg Magyarország nem olyan értelemben soknemzetiségű ország, mint Jugoszlávia, addig az önök állama sok kérdésben teljesen más megközelítést igényel. Az országaink politikai kapcsolatai valóban igen jók, példamutatóak. Sokat fejlődött a gazdasági együttműködés; és amit különösen nagy értéknek tartok az az, hogy igen erősek az állampolgáraink közötti kapcsolatok. A gazdaságban kívánatos lenne a kooperáció bővítése. A kereskedelmi forgalom is erősebben bővülhetne, ha a hangsúlyt a termelési együttműködésre helyeznénk. A Stipe Suvarral, a JKSZ KB Elnökségének elnökével való találkozótól a két ország belső kérdéseiről is mélyrehajtó kölcsönös tájékoztatást, valamint a még gyümölcsözőbb együttműködés elősegítését várom. Magyarországnak érdekében áll a szabadabb és nyitottabb együttműködés.