Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1989

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG - 1989. október 23-tól MAGYAR KÖZTÁRSASÁG - NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Január - A Varsói Szerződés tagállamai Honvédelmi-miniszteri Bizottságának nyilatkozata a Varsói Szerződés Szervezete és az Észak-Atlanti Szövetség - Európában és a hozzá csatlakozó vízterületeken lévő - fegyveres erői létszámának és fegyverzetük mennyiségének egymáshoz viszonyított arányáról

A VARSÓI SZERZŐDÉS TAGÁLLAMAI HONVÉDELMI-MI­NISZTERI BIZOTTSÁGÁNAK NYILATKOZTA A VARSÓI SZERZŐDÉS SZERVEZETE ÉS AZ ÉSZAK-ATLANTI SZÖ­VETSÉG - EURÓPÁBAN ÉS A HOZZÁ CSATLAKOZÓ VÍZ­TERÜLETEKEN LÉVŐ - FEGYVERES ERŐI LÉTSZÁMÁ­NAK ÉS FEGYVERZETÜK MENNYISÉGÉNEK EGYMÁS­HOZ VISZONYÍTOTT ARÁNYÁRÓL A Varsói Szerződés tagállamainak Honvédelmi-miniszteri Bizottsága hangsúlyozza, hogy a nemzetközi béke, biztonság és bizalom erősítése szempont­jából rendkívül fontosak a Szovjetunió azon egyoldalú lépései saját - köztük euró­pai - fegyveres erőinek és fegyverzetének csökkentésére, amelyeket MSz.Gorba­csov, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke 1988. december 7-én az ENSZ-ben jelentett be. A Honvédelnü-miniszteri Bizottság - a VSZ-tagállamok Politikai Tanács­kozó Testületének 1986-ban Varsóban megtartott ülésein elfogadott határozatok­tól vezéreltetve és a szövetség katonai doktrínájának védelmi jellegéből kiindulva ­úgy véli, hogy a jelenkorban a legfontosabb a háború megakadályozása, a nukleá­ris és hagyományos fegyverzetek fejlesztését célzó hajsza beszüntetése, valamint a fokozatos leszerelésre áttérés. A VSZ és a NATO európai fegyveres erői olyanok le­gyenek, hogy - a saját védelmüket szilárdan biztosítva - a két szövetség egyikének se legyenek eszközei a másik fél váratlan megtámadásához, és egyáltalán támadó hadműveletek indításához. Ezt a célt kell kövessék az európai fegyveres erők és ha­gyományos fegyverzetek csökkentésével foglalkozó küszöbönálló tárgyalások résztvevői. Az ülés résztvevőinek eltökélt szándéka előmozdítani e tárgyalások mi­előbbi megkezdését, valamint a bizalom és biztonság, valamint a leszerelés erősíté­sére irányuló intézkedéseket tárgyaló európai értekezlet munkájának felújítását. Síkraszállnak amellett, hogy ezeken a fórumokon el kell jutni az össz-európai szin­ten és az egyes térségekben kialakult aszimmetriák (aránytalanságok) és egyensúly­hiányok kölcsönös felszámolásáról szóló megállapodáshoz, az Európában lévő fegy­veres erők és hagyományos fegyverzetek lényeges csökkentéséhez, az európai kon­tinensen folyó katonai tevékenység korlátozásának figyelembevételével a már meg­lévő bizalomerősítő intézkedések fejlesztéséhez és bővítéséhez, továbbá ahhoz, hogy ezek az intézkedések a katonai légierők és haditengerészeti erők önálló tevé­kenységére is kiterjedjenek. Ezzel összefüggésben egyre időszerűbbé válik az a javaslat, amelyet a Var­sói Szerződés tagállamai még 1988 márciusában tettek, miszerint a két katonapoli­tikai szövetség között meg kell valósítani a VSZ-hez és a NATO-hoz tartozó orszá­gok európai fegyveres erőire és hagyományos fegyverzetére vonatkozó adatok hi­vatalos cseréjét. A NATO-országok eddig nem adtak poztív választ erre a javaslat­ra, és - egyolalúan - tendenciózus, önkényesen kiragadott adatokat publikáltak. A Honvédelmi-miniszeri Bizottság változatlanul elsőrendű fontosságot tulajdonít a VSZ-be és a NATO-ba tömörült országoknak Európában - az Atlanti-óceántól az Uraiig lévő fegyveres erőire és hagyományos fegyverzetére vonatkozó tényleges adatok feltárásának.

Next

/
Thumbnails
Contents