Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1989

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG - 1989. október 23-tól MAGYAR KÖZTÁRSASÁG - NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Január - Grósz Károlynak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának beszéde Davosban (Svájc) a Világgazdasági Fórumon

egy ország is, ahol lábbal tiporják az emberi jogokat, ahol sérelmek érik a nemzeti kisebbségeket! Nagy szerep vár ifjúságunkra, melyet meg kell óvnunk az elóitéletektől is. Csak az ő tevékeny részvételükkel tehetjük jelképessé a politikai határokat, küzdhet jük le a gondolkodásunk elavult elemeit. Javaslom: hozzunk létre európai ifjúsági alapot a fiatalok közötti sokoldalú kapcsolatok bővítésére! Lépjünk fel együttesen korunk aggasztó jelenségei: a terrorizmus, a kábítószerezés, az AIDS ellen! Mi magyarok elindultunk a közös Európához vezető úton. Egyszerre valósítunk meg reformot a politikában és a gazdaságban A reformprogram rövid távon a helyzet javítását, hosszabb távon olyan struktúra kialakítását szolgálja, amely biztosítja a nyitott, humánus, demokratikus fejlődést és lehetővé teszi erőteljesebb integrálódásunkat az európai és nemzetközi folyamatokba. Ennek érdekében az elmúlt időszakban jelentős lépéseket tettünk a piaci viszonyok erősítésére. Az új társasági törvény nyomán jobban hasznosíthatók a társadalom szellemi tartalékai, az emberek vállalkozó kedve, nagyobb szerephez juthat a magántőke. A korszerű gazdaságirányítás igényét tükrözi az új adórendszer bevezetése, külkereskedelmi és bankmonopólium megszűnése. A reform eredményességét az dönti el, sikerül-e növelni a társadalom, a gazdaság teljesítményét. Az 1988-as gazdasági programunkat teljesítettük. Erre utal, hogy a konvertibilis kereskedelmi mérlegben jelentős fordulat ment végbe, ami számunkra is és partnereink számára is bizakodásra ad okot. Elhatározott stratégiai törekvésünk az, hogy nyitunk a világ felé. őszintén remélem, hogy ennek jelképe lehet az 1995. évi Bécs-Budapest világkiállítás, amelyre szívesen várjuk Önöket. Célunk, hogy a világpiaci versenyképesség a termelési szerkezet átalakításának, sőt egész gazdasági fejlődésünknek a prioritása legyen. A korábbi századokban a vándorló magyar mesterlegények Németországig, Svájcig, Franciaországig, Németalföldig jutottak, így keresve és tanulva a szakmájuk fortélyait. A tanulás ma sem szégyen. Mi hasznosítani kívánjuk a világ és Európa fejlett országainak ismereteit, tudását. Szabad kereskedelmi övezet létrehozásával, vegyes vállalatok alakításával, a működőtőke bevonásával törekszünk a hagyományos kereskedelmi kapcsolatokat tágító együttműködésre. A külföldi tőke biztonságban érezheti magát nálunk. Ezt nemcsak politikai szándékaink, hanem az új törvényeink is garantálják. Hosszú távon megnyitjuk a határokat a tőke, a szakismeret, az információk, a munkaerő szabad áramlása előtt. Tisztában vagyunk azzal, hogy a világgazdasági nyitásnak "ára" van. A szerkezeti átalakulás fájdalmas és időigényes folyamat. Nagy múltú szakmák felszámolását , megszokott munkahelyek megszűnését, a kialakult jövedelmi viszonyok és kivívott pozíciók, a kialakult élet- és értékrendek megváltozását követelik. Még sincsen más utunk. Ugyanakkor a néptől a jövője érdekében nem áldozatot, hanem nagyobb kezdeményezőkészséget, vállalkozói kedvet, az alkotó energia elismerését