Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1989

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG - 1989. október 23-tól MAGYAR KÖZTÁRSASÁG - NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Január - Nyers Rezsőnek, az MSZMP KB Politikai Bizottsága tagjának, államminiszternek nyilatkozata gazdasági kérdésekről (Interjúrészlet)

hogy a kormányok egymást is tájékoztassák az őket nyugtalanító, a megítélésük szerint a helsinki folyamatban elért megállapodásokat sértő esetekről, helyzetekről. Egyszóval, nagyobb nyilvánosságot kap az emberi jogi, humanitárius kötelezettségek teljesítése. Magyarország a bécsi záródokumentumot elfogadta, és azt minden egyes területre és szakaszra-bekezdésre kiterjedően végre kívánja hajtani. NYERS REZSŐNEK, AZ MSZMP KB POLITIKAI BIZOTTSÁGA TAGJÁNAK, ÁLLAMMINISZTERNEK NYILATKOZATA GAZDASÁGI KÉRDÉSEKRŐL (Interjú-részlet) Riporter

: Mit tart ön ma a legfontosabbnak az ország haladása szempontjából? Válasz: Az egyik legfontosabb dimenzió: a világgazdaságban elfoglalt helyünk javítása. Ennek lényege a nyitás a világ gazdaságára, és ezáltal az, hogy az 1980-as években bekövetkezett lemaradásunkat megállítsuk, majd átváltsuk a pénzügyileg kiegyensúlyozott, műszakilag lendületesen fejlődő országokhoz való közeledésre. Ez függ belső reformunktól, gazdaságpolitikánktól; és természetesen függ a nemzetközi politikától is. Riporter: Ami a világgazdaságban betöltött szerepünket illeti, annak része az ország KGST-vel való kapcsolata is. Hogyan itéli meg a KGST-n belüli reformtörekvéseket, és azokban a mi helyünket? Válasz

: Az eddigi KGST-reformok abban a gyógyíthatatlan betegségben szenvednek, hogy nem piaci gazdaságokra próbáltak ráerőltetni multilaterális tervezési megoldásokat, ami persze nem sikerümetett. Multilateralitás csak működő piacok esetében valósulhat meg. Hamis vágányon haladnak azok a gondolatok (baráti országokban tekintélyes emberektől is hallani ilyeneket!), hogy vegyük föl a versenyt a nyugat-európai egységesedő belső piaccal, és mint megoldást keressük már a mostani években az egységes KGST-piacot. Az ilyen "reform"-kategóriák a reform látszatát keltik ugyan, ám az ilyen "reform" valójában a reformok halálát jelentené a tagországokban. Meggyőződésem, hogy csak a nemzetgazdasági reformok hozhatnak haladást, és csak ezeket követheti majd a KGST egységes piacának a kialakulása. Addig a bilaterális kapcsolatokat lehet megreformálni, amire majd a következő szakaszban épülhetnek rá a multilaterális piaci kapcsolatok. Riporter: Hogyan alakíthatók Magyarország bilaterális kapcsolatai a KGST-n belül? Válasz: A legsürgősebb az, hogy a legnagyobb kereskedelmi partnerünkkel, a Szovjetunióval megkísérel jük a kétoldalú együttműködés módszereinek a gyökeres megújítását. Erre vonatkozólag a magyar gazdaságpolitika műhelyeiben több változatban készülnek elgondolások, amelyek az elöregedett rutin mechanizmusából kiemelhetik ezt a fontos kapcsolatot.