Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1989

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG - 1989. október 23-tól MAGYAR KÖZTÁRSASÁG - NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Január - Dr.Berecz Jánosnak, az MSZMP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának nyilatkozata az MSZMP-nek az Osztrák Szocialista Párttal (SPO) kialakult kapcsolatáról (Interjú)

Kölcsönös megállapodással abban maradtunk, hogy az utóbbi évek magyarországi és ausztriai társadalmi fejlődésének tapasztalatait elemezzük, a reformok szükségességéről és tartalmáról, további kilátásairól cserélünk véleményt. További fontos témák lehetnek: a tulajdonviszonyok, a piac és annak hatásai. De túl sokat markolni elsőre nem célszerű; a tulajdonról és a piacról majd egy következő alkalommal nálunk folytatnánk eszmecserét. Riporter

: Ezek szerint - ha ilyen eszmecsere lehetséges - a különböző társadalmi berendezkedésű és különböző fejlettségi fokon álló államokban lehetségesek nagyon is analóg problémák, és így egymástól tanulni is lehet. Következésképpen hasznos az ideológiai érintkezés is. Válasz

: A társadalom jellegében különbségek vannak, de nagyon sok olyan gond és feladat kerül napirendre, melyekben a véleménycsere részben megerősítheti, részben kiegészítheti a saját tapasztalatokat. Amikor rögtön igent mondtam az osztrák javaslatra, abból indultam ki, hogy annak idején Willy Brandt, Bruno Kreisky és Olof Palme terjedelemes levelezést folytatott hasonló témákról. Nagyon megragadott az, ahogyan ez a három nagy szociáldemokrata vezető a reformokkal foglalkozott. Azt mondták például, hogy van rendszererősítő, és van rendszerváltoztató reform is. Riporte

r: Mi a különbség a kettő között? Válasz: Rendszererősítő reform esetén az alapintézményeket nem kell megváltoztatni, de szükséges ezeken olyan kiegészítéseket és változtatásokat végrehajtani, melyek révén korszerűbbek és alkalmazkodóbbak az adott viszonyokhoz. Viszont egy gazdaságilag, politikailag válságos szituációban - mondták ők - rendszerváltoztató reformokra van szükség; ezen persze nem a társadalmi szisztéma, hanem a politikai intézményrendszer értendő. Ismétlem, erre a levelezésre gondoltam, remélvén, hogy érdekes lesz két olyan párt reformokkal kapcsolatos tapasztalatainak az egybevetése, amilyen az MSZMP és az SPÖ. Riporter: Hogyan lehet áttekinteni ezt a periódust, ami a két pártot eljuttatta egy ilyen viszonylag szoros kapcsolathoz? Válasz

: Ez nagyon érdekes. Sajátosan fejlődött a két párt kapcsolata. Mind a kettő nagyon sokat tett 1958-tól, 1960-tól azért, hogy a két állam, a két gazdaság, a két kultúra, a két nemzet kapcsolatai virágzóak és sokoldalúak legyenek; mindkét oldalon példa értékű magyar-osztrák kapcsolatokra törekedtünk. Ugyanakkor az is tény, hogy kormányzó pártokként lényegében nem álltunk szóba egymással. Emlékezetes, hogy amikor Bruno Kreisky Magyarországra látogatott kancellárként, nem jött el az MSZMP KB székházába, hanem a parlamenti épületben találkozott vele Kádár János; Kreisky ezt akkor elvi kérdésnek tartotta. Ugyanakkor ő a fő szorgalmazója volt annak, hogy oldják fel Magyarország körül a hidegháborús légkört, vessenek véget az 1956 utáni elszigetelési manővernek, és hogy Magyarország kijusson az európai politikai színtérre.