Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1989

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG - 1989. október 23-tól MAGYAR KÖZTÁRSASÁG - NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Január - Straub F. Brúnónak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének újévi köszöntője (Részlet) - Az Országgyűlés állásfoglalása IIJános Pál pápa újévi üzenetével kapcsolatban a nemzeti kisebbségek ügyében

Az Orszaggyûlés ezúttal is megerősíti minden egyes ember elidegeníthetetlen méltóságának elismerését, tekintet nélkül arra, hogy milyen fajhoz, kultűrához, nemzethez vagy valláshoz tartozik. Fontosnak tartja az emberi nem alapvető egységének szem előtt tartását, ami kölcsönös szolidaritásra kötelez. Hangsúlyozza, hogy a hátrányos megkülönböztetés nélküli kisebbségi lét feltételeinek a biztosítása az államok feladata és kötelessége. A Magyar Országgyűlés a törvényhozói munkáját a jövőben is ennek szellemében kívánja folytatni. Az Országgyűlés kiemelkedő fontosságúnak tartja azokat a sajátosságokat, amelyek a kisebbséget mint közösséget illetik meg, így a kollektív létezéshez, a közéletben való részvételhez, a kisebbségi kultúra ápolásához és fejlesztéséhez, a más államok területén élő, azonos kulturális és történelmi gyökerekkel rendelkező csoportokkal való kapcsolattartáshoz vald jogot, a kisebbségeket is megillető vallásszabadság kinyilvánítását. Elitéli e jogok nyílt vagy burkolt csorbítását, és fellép azok következetes érvényesítéséért bel- és külföldön egyaránt. Arra törekszik, hogy mielőbb ilyen szellemben fogant, aktív kisebbségvédelmet biztosító törvényt alkosson a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak szavatolására, megtartásuk ellenőrzésére. Ugyanakkor nagy jelentőséget tulajdonít az üzenetben is megfogalmazott kisebbségi kötelezettségeknek, az állampolgári lojalitásnak, és annak, hogy a kisebbség tartsa tiszteletben minden ember szabadságát és méltdságát, és a jogaiért vívott harcban tartózkodjék az erőszakos eszközöktől. Kívánatosnak tartja, hogy a Magyar Népköztársaság a jövőben is kezdeményezőén vegyen részt az etnikai, nemzeti, vallási kisebbségeket megillető jogok nemzetközi dokumentumokban történő kodifikálására és megfelelő garanciarendszer létrehozására irányuld munkálatokban. Felszólítja a kormányt, hogy az anyanemzet felelősségvállalását kifejezésre juttatva továbbra is kísérje figyelemmel a határainkon kívül élő magyar nemzetiségek helyzetének alakulását. A kétoldalú kapcsolatok keretében, valamint az ENSZ-ben és más nemzetközi szervezetekben, nemzetközi fórumokon, a népek kölcsönös megértését elősegítő együttműködés szellemében kezdeményezzen hathatds intézkedéseket annak javítására, a nemzetiségek összekötő szerepének erősítésére. Az Országgyűlés bizonyos abban, hogy II János Pál pápa állásfoglalása egyöntetű támogatásra talál a magyarországi egyházak, politikai és társadalmi szervezetek, minden haladd és hazafias erő részéről. Meggyőződése, hogy a pápai üzenetben foglalt célok érdekében valamennyi állam törvényhozásának és kormányának széles körű együttműködésére van szükség és lehetőség.