Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1988

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Szeptember - Közlemény dr. Szűrös Mátyásnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának a Román Szocialista Köztársaságban tett látogatásáról - Dr. Szűrös Mátyásnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának nyilatkozatai a Román Szocialista Köztársaságban tett látogatása után

megakadályozni. Annak azonban örültem, hogy a román partnereink erről hajlandóak voltak ezúttal nyíltan beszélni; sőt volt, aki bevallotta, hogy talán ők is követtek el hibát a hiányos tájékoztatással. Kérdés: A menekült kérdésről, családegyesítésről is volt szó a tárgyalásokon? Válasz: Mi szóba hoztuk a kérdést, mert ez kapcsolódik az előbbiekhez, Kifejtettük álláspontunkat: noha mindenkinek elemi emberi joga, hogy szülőföldjén éljen szaba­don, olyan helyzet alakult ki, ami miatt igen sokan kénytelenek voltak távozni szülő­földjükről. Kérdést tettem fel: nem lenne-e hajlandó a román fél nyilvánosan is közzé­tenni ilyen nyilatkozatot, hogy ezeknek az embereknek nem lesz bántódásuk, ha visz­szatérnek a szülőföldjükre. Kitérő választ kaptam arra hivatkozva, hogy Románia Bécsben is ellenzi a kivándorlást. Ami azokat illeti, akik nem kívánnak visszatérni, az az álláspontjuk, hogy a Magyar Népköztársaság dolga, hogy miként intézi a kér­dést, ők viszont hajlandók — úgymond, indokolt esetekben — partnerként segíteni a családegyesítés problémáját. Szóba hoztam azt is, hogy ismételten vizsgáljuk meg kölcsönösen kultúrházak léte­sítését. A román fél ez alkalommal is kategorikusan elzárkózott ettől, ám kilátásba helyeztük kölcsönösen, hogy érdemi kulturális munkatervet kell létrehozni és ehhez megfelelő mandátumot kell biztosítani az erről tárgyalóknak. Kérdés: Végül is hogyan értékelhető az aradi találkozó utáni első fontos lépés a magyar-román kapcsolatokban? Válasz: Véleményem szerint — noha bizonyos kérdések megközelítésében némileg előreléptünk — a román álláspontban alapvető kérdésekben nincs érdemi változás, ugyanakkor vannak javaslataik, például az, hogy ülésezzen a gazdasági vegyes bizott­ság és ezt követően legyen magyar-román miniszterelnöki találkozó. Kérdés, hogy lehetséges-e még az idén ennek megvalósítása. Az RKP főtitkára olyan javaslatot is tett: hozzunk létre egy, a magyar-román kapcsolatok egészét átfogó javaslattevő bizott­ságot, és a főtitkárok még a nemzetiségi deklaráció kidolgozása előtt találkozzanak, hogy ehhez irányelveket adjanak. Ezeket a javaslatokat is számításba kell venni a tár­gyalási folyamat folytatásakor. Mert mindenképpen folytatni kell a tárgyalásokat, az illetékes párt-, állam- és kormányszerveknek meg kell kezdeniük a konkrét feladatok egyeztetését. Kérdés (Kossuth Rádió): Romániai tartózkodása során Ön találkozott Nicolae Ceau­sescu elnökkel is. A megbeszélésükön miről volt szó? Válasz: Érdekes volt az, ahogy Nicoale Ceausescu főtitkár fogalmazott. Azt mon­dotta, hogy „Azért mégis csak furcsa dolog az, hogy ha valaki meg akarja látogatni a szomszédját, előtte jól összeszidja!", utalva Őszi István interjújára. Azt mondotta: , ,Gondoljon bele ! Ha valaki meg akarja látogatni a szomszédját, nem ezzel kezdi. Illet­ve ezek után nem biztos, hogy szomszédja kinyitja az ajtaját, illetve fordítva: nem

Next

/
Thumbnails
Contents