Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1988

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - November - Grósz Károlynak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának, a Minisztertanács elnökének interjúja a Spanyolországban és Franciaországban tett hivatalos látogatása után

lyamatot. Ide tartozik az is, hogy az import ellentételezése nincs jól megoldva. Az a szabály, amely ugyanolyan struktúrájú ellentételt ír elő, nagyon leszűkíti a vállalatok mozgásszabadságát, mert maguk nem tudnak felkutatni olyan típusú árut a magyar piacon, mint amilyet szállítanak. Ez összhangban van a korábbi utak tapasztalataival, amelyekről a Tervgazdasági Bizottság ülésén már többször is szó volt, s majd a társasági törvény végrehajtását segítő jogszabályok kidolgozásánál ezt mind figyelembe kell venni. A jövő évi terv már nagyon jelentős importliberalizációt irányoz majd elő, s ez pedig újabb nagy lehetőséget ad a vállalatoknak. Kérdés: Spanyol és francia tárgyaló partnereivel együtt megállapította, hogy hosszú idő óta a politikai párbeszéd nagyon sok eredményt hozott. Ugyanakkor ez nem mutatkozik a gazdasági együttműködésben. Úgy gondolja, hogy a látogatás nyomán most ez megváltozik? Válasz: Egy út nyomán semmi nem változik meg, illúzió lenne azt hinni, hogy egy utazással, ,elintézhetők" olyan ügyek, mint a magyar gazdasági mechanizmus gyengesége vagy ellentmondásossága; egy utazással nem lehet a szemléletet megváltoztatni, minőségileg új bizalmat teremteni; ehhez idő kell. De el kell kezdeni, csinálni kell. Régóta mondom, hogy ezeknek az utaknak a jelentőségét forintokban vagy dollárokban mérve nem lehet egyik napról a másikra megítélni. Ez hosszabb folyamat terméke; csak ne legyen túl hosszú a folyamat. Tehát úgy vélem, hogy ezeknek az utaknak „forintosított" vagy „dollárosított" következményei a dinamikusabb gazdasági együttműködésben jelennek meg, ehhez azonban a bizalomerősítő intézkedéseket nemcsak a hadszintéren — a politikában, a leszerelésben —, hanem a gazdaságban is meg kell tennünk. Kérdés: Mit tapasztalt, a felkeresett országok politikusai és üzleti körei hogyan ítélik meg Magyarországot, reformtörekvéseinket, gazdasági nehézségeinket?? Válasz: Akármelyik országban beszélgettünk, mindenütt teljesen tisztában voltak a magyar gazdaság helyzetével, ismerik a magyar reformtörekvéseket. Tudják, érzik a koncepció irányát, bár sok részkérdést természetesen nem ismernek. A korábbi útjaimhoz képest, élményeimet összevetve, mindenekelőtt azt kell elmondanom, hogy néhány hónap alatt, úgy érzem, nagyon sokat csökkent a fenntartás a magyar gazdasággal, politikai útkereséssel szemben. Egy esztendővel ezelőtt inkább azt éreztem: ránk csodálkoznak, de azért nem nagyon hisznek abban, hogy meg is valósítjuk elképzeléseinket. Most már nem ezt éreztem. Elismeréssel tekintenek például az általunk annyira szidott, oly gyakran elmarasztalt adórendszerre, arra, hogy egyáltalán van, működik. Persze ők nem élik meg ennek ugyanazokat a terheit, mint a magyar fogyasztó, nem ismerik annyira az ellentmondásait, azokat a kijavítandó elemeit sem, amelyeket mi már ismerünk tíz-tizenegy hónap alapján. Ismerik a társasági törvényt is, már lefordított anyagával találkoznak, tudják, mi van benne, milyen irányba akarunk további lépéseket tenni. Tehát úgy érzem — egy év távlatából jól meg lehet ítélni —, hogy e vonatkozásban a bizalom ma nagyobb, erősebb, mint korábban volt.