Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1988

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Szeptember - Közlemény dr. Szűrös Mátyásnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának a Román Szocialista Köztársaságban tett látogatásáról - Dr. Szűrös Mátyásnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának nyilatkozatai a Román Szocialista Köztársaságban tett látogatása után

Kérdés: Ugyanakkor a tapasztalatok ellenkező irányú folyamatra vallanak... Válasz: Konkrét, dokumentálható tényekkel és adatokkal bizonyítottuk a múlt évti­zedekben ehhez képest végbement folyamatos visszalépést, a nemzetiségi jogok, kulturális-művelődési lehetőségek mind erőteljesebb szűkülését, a nemzetiségi lét megtartásának veszélybe kerülését. Szóvá tettük a kulturális autonómia zsugorodását, az önálló felsőoktatási intézmények megszüntetését. Érthetetlennek tartottuk, hogy miközben a nemzetiségi osztályok indítását 30 fős minimális létszámhoz kötik, kötele­ző az osztály indítás ennél kevesebb román nemzetiségű diák esetében. Adatokkal tá­masztottuk alá a magyar nyelvű iskolák, szekciók, tanulók és tanárok számának mere­dek csökkenését. Emlékeztettünk arra, hogy a nemzetiségi tankönyvek számának és mennyiségének folyamatos csökkenése, a magyar történelem ismeretének hiánya ta­pasztalható. Kifogásoltuk a nemzetiségi nyelvű tévéműsorok beszüntetését, a körzeti rádióstúdiók felszámolását, a nemzetiségi kiadványok számának drasztikus csökkené­sét. Említést tettünk a sepsiszentgyörgyi magyar színház önállóságának megszünteté­séről, a Magyarországon megjelenő könyvek behozatalának korlátozásáról, a magyar sajtó előfizetésének lehetetlenné tételéről. Arról is szóltunk, hogy azokat a személye­ket, akiknél a magyar-román határon Népszabadságot — az MSZMP lapját — talál­nak, kiutasítják Romániából, ugyanakkor a román lapok nálunk szabadon vásárolha­tók. Felsoroltuk a nemzetiségeket sújtó román intézkedéseket: a magyar utcanevek megszüntetését, a kétnyelvű feliratok túlnyomó részének eltávolítását, a „magyar nemzetiségű román" terminológia bevezetését, az úgynevezett szállástörvény hatály­ba léptetését, a települések kötelező román névhasználatát, a magyar utónevek anya­könyvezésének korlátozását. Kérdés: Szóba hozta a településrendezés ügyét is? Válasz: Hangsúlyoztuk, hogy haladónak deklarált elvek — a falu és a város közelíté­se — címén sem tudjuk elfogadni, hogy embereket lakóhelyük megváltoztatására kényszerítenek. Ez ugyanis szétszakítja a korábban kialakult emberi kapcsolatokat, megsemmisíthet történelmi hagyományokat, emlékeket. A települések felszámolása vagy lassú elnéptelenedése miatt még nehezebbé válik, hogy a nemzetiség megőrizhesse hagyományait, kultúráját. Tovább gyengül nemzeti és történelmi azonosságtudata, felgyorsul asszimilációja. Aláhúztuk, hogy a településrendezés erőszakos homogenizálást eredményező hatá­sai ellen az alapvető emberi jogok nevében és az európai civilizáció védelmében emel­te fel szavát a magyar Országgyűlés, és tiltakozott a nemzetközi politika és közvé­lemény. Kérdés: Milyen volt mindennek a visszhangja, fogadtatása partnere, a KB titkára, valamint Ceausescu főtitkár részéről? Válasz: A vita nyílt és őszinte légkörű volt. Ugyanakkor magában a román álláspont­ban érdemben alig-alig tapasztalható változás, inkább hangvételében, légkörében ér­zékelhető némi kimozdulás. Itt szeretnék arra utalni, hogy csaknem háromórás talál­kozóm volt Nicolae Ceausescu főtitkárral. Nem egyszerűen udvariassági látogatást

Next

/
Thumbnails
Contents