Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1988

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Augusztus - Közlemény dr. Berecz Jánosnak, az MSZMP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának a Szovjetunióban tett látogatásáról - Grósz Károlynak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának, a Minisztertanács elnökének és kíséretének sajtókonferenciája Budapesten, az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában tett látogatásuk után

szonylag kisebb kockázat okán) alkalmas arra, hogy megismerjék a szocialista világban a „közlekedési" viszonyokat, szabályokat. Látogatásunk, a mi megítélésünk szerint, eredményes volt. Elértük céljainkat, mindenekelőtt a politikai célokat. Alkalmat kaptunk ugyanis arra, hogy jobban megismerjük az amerikai gondolkodásmódot, az ottani közéletet jellemző szokásokat, a mindig vissza-visszatérő témaköröket, melyek jelezték a fenntartások, esetenként az óvatosság kontúrjait (elsősorban politikai elemekre gondolok, nem gazdaságiakra). Ugyanakkor alkalmunk nyílott arra, hogy nagyon részletesen ismertessük Magyarország törekvéseit, elképzeléseinket. Tapasztaltuk, hogy ami nekünk érthető, azt ott sokszor magyarázni kellett (más a gondolkodásmód, más a terminológia, más a stílus). Erre jó alkalmat adott az elnökkel, az adminisztrációval való találkozás, a Kongresszus két házában folytatott eszmecsere, az üzleti élet, az ipari és bankkörök képviselőivel való találkozók, akik sok milliárdos tőkét képviselnek. Érdekes volt, hogy házigazdáink kiemelt figyelmet szenteltek a tömegtájékoztatással való találkozásnak; néha az volt az érzésem, hogy ezt fontosabbnak tartják a többi programnál; az elnöknél tett látogatás végén már-már az volt a benyomásom, hogy az egész csupán azért történt, hogy az újságírók, televíziósok, rádiósok igényeit kielégítsék. Egy ilyen látogatásnak az alapcéljai közé nem tartoznak üzletkötések és pénzügyi megállapodások. Mégis alkalom nyílott arra, hogy küldöttségünk három tagja — Tatai Ilona, Bartha Ferenc, Kapolyi László — konkrét üzleti megbeszéléseket, eszmecseréket folytasson. A látogatás tartalmi elemei között említem azt a lehetőséget, amelyet az Egyesült Államokban élő emigráció köreivel való találkozás adott. Szándékunk volt — kezdeményeztük —, hogy legyen alkalom a szakmai jellegű találkozásokon kívül kimondottan emigrációs körökkel — szervezeti keretekben is működő körökkel —, hazánkból elszármazottak csoportjaival találkozni, függetlenül attól, hogy milyen politikai magatartást tanúsítottak az elmúlt évtizedekben irántunk, és milyet tanúsítanak ma, vagy függetlenül attól, melyik emigrációs hullámmal kerültek oda. Ezzel jelezni kívántuk, hogy szeretnénk tovább és erőteljesebben rendezni a viszonyt és kapcsolatot a magyar emigrációval. Azt is világosan szerettük volna a tudtukra adni: politikailag elérkezettnek látjuk az időt arra, hogy lezárjuk azt a korszakot, amelynek a feszültségei különösen az 1956-os emigrációt terhelik. Azért mondom, hogy különösen az 1956-ost, mert sem az 1945-ös, sem az 1945 előtti emigrációval nem olyan típusúak a politikai problémák, mint az 1956-ossal. Ezért természetesen vállaltuk az ezzel együttjáró eszmecserét és vitát. A találkozók szinte mindegyike alkalmával szóba került a demokrácia és az emberi jogok kérdése, valamint a nemzetiségi kérdés, amelynek kapcsán nagy szerepet kapott a magyar-román vita, de nemcsak ez, hanem általában a nemzetiségi probléma. Mindvégig az érdeklődés középpontjában állt Magyarország és a szocialista közösség viszonya, mindenekelőtt Magyarország és a Szovjetunió viszonya, leegyszerűsítve