Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1988

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Január - Dr. Szűrös Mátyásnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának, az Országgyűlés Külügyi Bizottsága elnökének nyilatkozata a hárompárti felhívás közzététele alkalmából rendezett nemzetközi sajtókonferencián

dig egyedülálló. Gondolata Kalevi Sorsától, a Finn Szoicáldemokrata Párt nemzetközileg elismert vezetőjétől származik; elképzelése egybeesett az MSZMP szándékaival, s a kezdeményezéssel egyetértett a Bettino Craxi vezette Olasz Szocialista Párt. E közös politikai platformnak van három — egymással összefüggő — területe, amelyben a kezdeményezők, a kis és közepes országok hozzájárulhatnak a leszerelés céljának eléréséhez. Ez a három fő témakör: 1. A hagyományos erők és fegyverzetek csökkentése mint központi feladat Európában. Az aszimmetriákat úgy kell felszámolni, hogy az csökkentsen, akinek az adott erőből és fegyverből több van, és így alakuljon ki az egyensúly a fegyverzetek lehető legalacsonyabb szintjén. Az új egyensúlyt szerződésben lehetne rögzíteni, megerősítve ezzel az európai stabilitást. 2. A hagyományos erők egyensúlyával együtt napirendre kell tűzni az 500 km-nél rövidebb hatótávolságú nukleáris eszközök problematikáját. Bizonyos felfogás szerint ezekre a hagyományos erők aszimmetriája miatt van szükség; ám ha az aszimmetria megszűnik, akkor ezek a nukleáris eszközök is elvesztik létjogosultságukat. 3. A béke és biztonság a kölcsönös bizalmon kell alapuljon; kialakítása szempontjából megkülönböztetett jelentőségű a katonai doktrínák védelmi jellegének erősítése. Olyan katona képességek és magatartás kívánatos, melyek a támadó fellépést kizárják. A védelmi jelleg erősítése olyan lépéseket is jelent, mint atom- és vegyifegyvermentes övezetek kialakítása, katonai erők elválasztásának más formái, az európai országok területén állomásozó idegen csapatok jelenléte szintjének csökkentése, illetőleg megszüntetése. A három párt kezdeményezése szorosan kapcsolódik az európai biztonsági és együttműködési folyamathoz. A kezdeményezésben való részvételünk pedig illeszkedik az MSZMP-nek a szocialista és szociáldemokrata pártokkal való együttműködése politikájához. A közelmúltban üdvözöltük, hogy sok évtized után — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 70. évfordulója alkalmából — közös asztalhoz ültek a kommunista, a szocialista és szociáldemokrata pártok képviselői; e találkozónak előremutató nagy jelentőségét látjuk. A mostani kezdeményezésben való részvételünk teljesen egybevág az MSZMP azon törekvésével, hogy a nemzetközi munkásmozgalomnak az első világháború idején különvált két fő áramlata között minél több — és főleg az emberiséget érintő fő kérdésekben — kapcsolat, párbeszéd és együttműködés alakuljon ki. A három párt számít arra, hogy elgondolásaik az Észak—Atlanti Tanács országaiban is kedvező fogadtatásban részesül.