Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1987

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - December - Közös közlemény Raif Dizdarevicsnek, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság külügyminiszterének magyarországi hivatalos, baráti látogatásáról

KÖZÖS KÖZLEMÉNY RAIF DIZDAREVICSNEK, A JUGOSZLÁV SZOCIALISTA SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG KÜLÜGYMINISZTERÉNEK MAGYARORSZÁGI HIVATALOS, 7 BARÁTI LÁTOGATÁSÁRÓL. Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására Raif Dizdarevics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szövetségi külügyi titkára 1987. december 6—7. között hivatalos, baráti látogatást tett a Magyar Népköztársaságban. A két külügyminiszter a tárgyalásokon áttekintette a kétoldali kapcsolatok helyze­tét, és véleménycserét folytatott a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Dr. Várkonyi Péter és Raif Dizdarevics megállapította, hogy a két ország baráti és jószomszédi kapcsolatai az élet minden területén eredményesen fejlődnek. Kife­jezték kormányaik szándékát a kölcsönösen előnyös, széles körű kapcsolatok bőví­tésére. A két ország gazdasági együttműködését egybehangzóan eredményesnek értékel­ték. Kiemelték, hogy annak szintje a szomszédságból adódó kölcsönös előnyök foko­zottabb kihasználásával, az együttműködés korszerű formáinak újabb területekre tör­ténő kiterjesztésével, a nehezebbé vált feltételek között is szilárd alapot nyújt a fejlődésnek. Megelégedéssel állapították meg, hogy gazdag hagyományokra épül a tudomány, a kultúra és az oktatás terén megvalósuló tartalmas együttműködés, és további lehető­ségek kínálkoznak annak fejlesztésére. Kedvezőnek minősítették a lakossági kapcso­latok bővülését, a határ menti városok és területek mind tartalmasabb közvetlen együttműködését. Ez alkalommal is nagyra értékelték a Jugoszláviában élő magyar és a Magyarországon élő horvát, szerb és szlovén nemzetiség szerepét a két ország népei jószomszédi viszonyának és barátságának elmélyítésében. Hangsúlyozták a nemzetiségek nyelvének, kulturális hagyományainak megőrzéséhez és a közvetlen kapcsolatok fejlesztéséhez nyújtott kölcsönös támogatás fontosságát. A külügyminiszterek üdvözölték a nemzetköi életben jelentkező, az enyhülést erő­sítő új kezdeményezéseket. A nemzetközi légkör kedvező alakulásában meghatározó fontosságúnak értékelték a két nagyhatalom folyamatossá váló párbeszédét. Méltat­ták a szovjet—amerikai csúcstalálkozó és az aláírásra kerülő nukleáris fegyverzet­csökkentési megállapodás történelmi jelentőségét. Elismeréssel szóltak a szocialista országok békekezdeményezéseiről és azok nem­zetközi visszhangjáról, az el nem kötelezett országoknak a nemzetközi életben betöl­tött fontos szerepéről. Kifejezésre juttatták országaik elkötelezettségét az enyhülési folyamat tartóssá té­telében . Ebben fontos szerepet tulajdonítanak a közepes és a kis országok aktív közre­működésének. Síkraszálltak az európai sokoldalú együttműködés fejlesztéséért, a bé­kés egymás mellett élés, a jószomszédság, a bizalom, a kölcsönös megértés légkörének erősítéséért. Hangsúlyozták országaik érdekeltségét a bécsi utótalálkozó-

Next

/
Thumbnails
Contents