Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1987

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - November - Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa tagjának pohárköszöntője Brüsszelben a belgiumi hivatalos látogatásakor a tiszteletére rendezett díszvacsorán

A magyar nép örömmel fogadta a szovjet—amerikai viszonyban kibontakozó kedvező fejleményeket, különösen a közepes és a rövidebb hatótávolságú nukleáris rakéták felszámolásáról született elvi megállapodást, az újabb csúcstalálkozók szándékát. Minden nép érdekeinek megfelel, ha a külpolitika célja az egyenlő biztonság megteremtése lesz a fegyverzet alacsonyabb szintjén. Bízunk abban, hogy a nukleáris leszerelésben áttörést jelentő megállapodás megkötése ösztönzően hat majd a fegyverzetkorlátozás más területeire is. Reméljük, hogy mielőbb sikerül megegyezni a nukleáris fegyverzet további csökkentésében, a Világűr militarizálásának megakadályozásában, a vegyi fegyverek felszámolásában és a hagyományos fegyverzet korlátozásában is. Meggyőződésem, hogy e folyamat ösztönzésében minden országnak, így a kis országoknak is megvan a maguk szerepe. A NATO-nak, a Varsói Szerződés tagországai 1986 júniusi budapesti javaslataival foglalkozó elemző csoportja például éppen Belgium kezdeményezésére jött létre. A helsinki Záróokmány aláírása óta eltelt tizenkét esztendő alatt közös erőfeszítéseink eredményeképpen számottevően fejlődött a folyamatban részt vevő államok közötti együttműködés, bővült a népek közötti érintkezés, erősödött a kölcsönös bizalom és megértés. Mindez Európa határain túl is éreztette hatását, hozzájárult a nemzetközi viszonyok stabilitásához. Most is együttes cselekvésre van szükség annak érdekében, hogy az eddig elért eredményeket és a jelenlegi kedvező nemzetközi légkört is kihasználva továbblendítsük az európai biztonság megszilárdításának, az össz-európai együttműködés elmélyítésének ügyét. Valamennyiünk érdeke, hogy Bécsben ezeket a célokat szolgáló, konkrét és minden területen kiegyensúlyozott megállapodásokkal fejeződjön be az utókonferencia. Hasonlóképpen fontosnak tartjuk, hogy a két katonai szövetségi rendszer tagállamainak képviselői — a most folyamatban levő konzultációs megbeszélésen — mielőbb állapodjanak meg az európai haderők és hagyományos fegyverzetek korlátozásával foglalkozó új tárgyalási fórumról, annak a helsinki folyamatba történő beillesztéséről. A Magyar Népköztársaság, mint eddig, a jövőben is kész elősegíteni az európai katonai szembenállás csökkentését, a kölcsönös bizalom erősítését, a politikai kapcsolatok, a gazdasági, műszaki-tudományos, kulturális és humanitárius együttműködés bővítését. Magyarország az adottságainál fogva — Belgiumhoz hasonlóan — nagy mértékben ráutalt a nemzeti gazdasági kapcsolatokra. A külkereskedelem közvetítésével jön létre nemzeti jövedelmünknek mintegy fele. Ezért kitartóan szorgalmazzuk a mesterséges akadályoktól mentes kereskedelmi kapcsolatokat, a kölcsönös előnyökkel járó gazdasági együttműködést. Pártunk és kormányunk közelmúltban kidolgozott gazdasági-társadalmi stabilizációs és kibontakozási programja — saját erőink mozgósításán túl — az eddigieknél is erőteljesebben kíván építeni a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban rejlő lehetőségekre. Készek vagyunk a gazdasági együttműködés korszerű formáinak alkalmazására, a kölcsönösen előnyös kapcsolatok építésében érdekelt minden partnerünkkel. Reméljük, hogy közöttük növekvő számban lesznek majd belga vállalatok, üzletemberek is.