Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1987

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Június - A Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének dokumentuma a gyengén-fejlettség felszámolásáról és az új gazdasági világrendről

Számos függetlenné vált állam jelenleg is neokolonialista kizsákmányolástól szenved, ami szociális és gazdasági helyzetük romlásához vezetett és vezet. Napjainkban az imperializmus rendszere jelentós mértékben a fejlődő országok kirablásának és lehető legkönyörtelenebb kizsákmányolásának következtében tartja fenn magát. A multinacionális monopóliumok és a finánctőke különösen az utóbbi években tovább fokozta az ázsiai, az afrikai és a latin-amerikai fejlődő országok kizsákmányolását, rájuk hárítva a világgazdasági válság fő terheit, és ezáltal fékezve társadalmi-gazdasági fejlődésüket. A kialakult helyzet legfőbb okai a valutáris-pénzügyi válság elhúzódásában, a magas kamatlábat megszabó politikában, a pénzügyi tartalékoknak a fejlődő országokból való elszívásában, az emberi tartalékoknak ezekből az országokból történő elvándorlásában, a fejlett tőkésországok által alkalmazott egyenlőtlen kereskedelmi kapcsolatokban keresendők. 4. A Varsói Szerződés tagállamai úgy vélik, hogy lehetetlen biztosítani a gazdasági és a politikai stabilitást, az egész világ békéjét, ha határozott intézkedésekkel nem akadályozzák meg a fejlődő országok helyzetének további romlását, ha nem tesznek határozott intézkedéseket a gyengén-fejlettség felszámolására. Sürgető szükség van a politikai gondolkodás és a nemzetközi gyakorlat gyökeres megváltoztatására, az igazságos nemzetközi munkamegosztás megvalósítására, a nemzeti természeti kincsek feletti elidegeníthetetlen szuverenitás biztosítására. A fejlődő országok sürgető és összetett problémáinak megoldása,a gyengénfejlettség felszámolása reálisan csak az új gazdasági világrend megteremtésével, az összes állam gazdasági biztonságának — a nemzetközi biztonság átfogó rendszerén belül történő — megvalósításával érhető el. 5. Napjainkban számos ország, mindenekelőtt a fejlődő országok egyik legkiélezettebb problémája a külső eladósodottság. E probléma a gyarmatosítás és a neokolonializmus súlyos következménye, ugyanakkor a nemzetközi életet bonyolító tényező. Valójában globális jellegű probléma ez, amely kinőtt a gazdasági keretekből, és érezhető politikai hangsúlya van. A nyugati országok kizsákmányoló kölcsönpolitikája és a kereskedelemnek a fejlődő országok számára kedvezőtlen feltételei a fejlődő országok olyan mérvű eladósodottságához vezettek, amely meghaladja az egybillió dollárt. A törlesztések napjainkban a fejlődő országok felhalmozási alapjának ötödét, exportbevételeinek harmadát emésztik fel. E politika felelős a fejlődő országok külső eladósodottságának kolosszális növekedéséért. Az eladósodottság szüntelen növekedése összefonódik a nemzetközi pénzügyi rendszer általános válságával. Az eladósodottság kihasználása alkotó része az imperializmus stratégiájának a fejlődő országokkal szemben. Az eladósodottság a Nyugat által szított fegyverkezési verseny egyenes következménye. A fejlődő országok külső eladósodottság problémájának hatékony megoldása és az új gazdsági világrend megteremtése között egyenes összefüggés van. Az eladósodottság problémájának radikális megoldása mindenekelőtt a nemzetközi gazdasági kapcsolatok igazságos alapokon történő átalakításával, a leszerelésnek a fejlődés érdekében történő megvalósításával lehetséges.