Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1987

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Április - Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa tagjának sajtókonferenciája Stockholmban (Részletek)

ebben az egész Európa számára oly fontos kérdésben. A Magyar Népköztársaság — ismert álláspontjának megfelelően — a közös cél felé vezető részmegoldásokat is üdvözli. Ezért támogatja például az NDK-nak és Csehszlovákiának az atomfegyvermentes folyosó megteremtésére vonatkozó indítványát, illetve a skandináv államok vagy a balkáni országok hasonló kezdeményezéseit. Nagyra értékeli Svédország külpolitikai állásfoglalásait, aktivitását. R. Wallenberggel kapcsolatos kérdésre: Magyarországon ismerik és értékelik, hogy Raoul Wallenberg a háború alatt sokat tett az üldözöttek megmentéséért. Ezt fejezi ki, hogy Budapesten utcát neveztek el róla, s most szobrát is felállítják. A Dagens Nyheter c. svéd napilap tudósítójának: A szovjet vezetés jelenlegi irányvonalát fenntartás nélkül üdvözöljük. Teljes sikert kívánunk az átalakítás politikájának, s a nemzetközi közvéleményben is immár glasznoszty néven megismert törekvéseknek. Mély meggyőződésünk, hogy mindez a Szovjetunió népeinek, szélesebb hatását tekintve pedig Európa és a világ valamennyi népének javára szolgál. Ez a Szovjetunió említett külpolitikai kezdeményezéseiben, a kölcsönös biztonság elvére épülő és megegyezésre törekvő politikájában kézzelfoghatóan is érzékelhető. A jelenlegi szovjet törekvések célja hasonló azokhoz, amelyeket nem tegnap kezdtünk Magyarországon. Az ottani folyamatok számunkra is kedvezőek. Nem lehet pontosan ugyanazt cselekedni két országban, hiszen az adottságok, a méretek, a történelmi tapasztalatok eltérőek, bár bizonyos kölcsönös hatások természetesen léteznek. Valamennyi szocialista ország építőmunkájának tapasztalatai közös kincset alkotnak, s ebből a tárházból mindegyik állam meríthet, miközben egyikük gyakorlata sem lehet kötelező mások számára. A svéd rádió tudósítójának a magyar—román viszonyra vonatkozó kérdésére: A Román Szocialista Köztársasághoz fűződő alapvető viszonyunk világos: mindkét ország hasonló társadalmi berendezkedésű, szomszédok vagyunk, a Varsói Szerződés és a KGST tagjai. Ezt a viszonyt kívánjuk a jövőben is fenntartani, és a kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejlesztésére törekszünk. Ugyanakkor — s ebben nincs semmi rendkívüli — bizonyos kérdésekben vannak véleményeltérések. Ilyen a nemzetiségi kérdés, amelyet valóban nem egyformán ítélünk meg. A román álláspont szerint minden olyan kérdés, amely a román állapolgárokat érinti, kizárólag az ország belügye. E felfogást mi tiszteletben tartjuk mint a nemzetközi jog fontos normáját. Álláspontunk szerint azonban minden kormánynak gondolnia kell arra is, hogy lépéseinek milyen a nemzetközi, más országokat érintő hatása. Azt valljuk: a Romániában élő jelentős számú magyar kisebbség akkor cselekszik helyesen, ha tisztességes állampolgárként a románokkal együtt dolgozik boldogulásáért. Joga van azonban arra, hogy anyanyelvét, kultúráját megőrizhesse, ápolja. Optimista vagyok; bízom abban, hogy közös nevezőre jutunk majd ebben a kérdésben,