Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1987

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Április - Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa tagjának pohárköszöntője Stockholmban a tiszteletére rendezett díszvacsorán (Részletek)

gyon közelálló módon ítéltük meg. Megállapítottuk: közös érdekünk az emberiség, ezen belül Európa népeinek biztonságát, sőt létét fenyegető veszélyek csökkentése, az enyhülési folyamat továbbvitele. A Magyar Népköztársaság fejlődése, Svédországéhoz hasonlóan, nagy mértékben függ a nemzetközi feltételek alakulásától. Akárcsak a svéd nép, a magyar is abban érdekelt, hogy megfékezzük az értelmetlen fegyverkezési versenyt. A magyar külpolitika ezért aktív részese a szocialista országok fegyverzetkorlátozási kezdeményezéseinek, a közös javaslatok kimunkálásának. Országunk adottságainál és meggyőződésünknél fogva érdekeltek vagyunk a nemzetközi kapcsolatok bővítésében, a korlátozásoktól és hátrányos megkülönböztetéstől mentes gazdasági, kereskedelmi, műszaki-tudományos együttműködésben, a kulturális értékek cseréjében, az emberek közötti kapcsolatok szélesítésében. E céloktól vezettetve veszünk részt az európai biztonsági és együttműködési folyamatban, s törekszük annak előmozdítására, hogy minél teljesebben valósuljanak meg a helsinki Záróokmányban foglalt elvek és ajánlások. Hazánk képviselői — Svédország küldötteihez hasonlóan — a most folyó bécsi utótalálkozón is azért tevékenykednek, hogy a közös európai érdekeknek megfelelő, valamennyi európai nép javát szolgáló megállapodások szülessenek. Megítélésünk szerint a nemzetközi helyzetben érzékelhetők bizonyos kedvező változások. Ismét folyamatossá vált a szovjet-amerikai párbeszéd, a legutóbbi szovjet javaslat nyomán reális lehetőség nyílott az Európában telepített közepes hatótávolságú rakéták eltávolítására. Bécsben megkezdődtek a megbeszélések a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai között az európai hagyományos haderők és fegyverzetek jelentős csökkentését célzó tárgyalások beindításáról. Összességében biztatóak a bécsi utótalálkozó kilátásai is. Megerősítést nyert a részt vevő államok elkötelezettsége Helsinki szelleme iránt és már eddig is számos, az európai együttműködés további szélesítését célzó javaslatot terjesztettek be. Meggyőződésünk, hogy a Varsói Szerződés új javaslatai lehetőséget adnak egy kedvező fordulat elérésére a nemzetközi helyzetben. E kezdeményezések új és meghatározó eleme a kölcsönös biztonság szem előtt tartása valamennyi érintett fél érdekeinek figyelembevétele, a fegyverzet egyidejű és ellenőrzött csökkentése. Ezt az irányzatot erősítik a nyugati világ realista, felelős módon gondolkodó körei is. Őszintén reméljük, hogy közös erőfeszítésekkel sikerül megakadályozni a fegyverkezési verseny kiterjesztését a Világűrre, sikerül elérni a nukleáris, a vegyi és a hagyományos fegyverek jelentős csökkentését. Magyarország és Svédország kapcsolatai évszázados múltra tekinthetnek vissza. Népünk számon tartja, hogy az 1848—49-es magyar szabadságharcban svéd önkéntesek is részt vettek, Stockholmban ünnepséget rendeztek a szabadságharc vezére, Kossuth Lajos tiszteletére. A második világháború sötét éveiben a Svéd Vöröskereszt budapesti főmegbízottja, Waldemar Langlet, Raoul Wallenberggel együttműködve, üldözöttek ezreinek életét mentette meg. Budapesten Langlet emlékét egy iskola, Wallenbergét utca neve őrzi, s a közeljövőben felállítanak egy Wallenberg-