Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1986

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Március - Dr. Szűrös Mátyásnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának tájékoztatója az SZKP XXVII. kongresszusáról a Magyar-Szovjet Baráti Társaság Elnökségének ülésén (Részlet)

csúcsidőszakokban a határ menti megyéink között. Kulturális értékeink teljesebb és mélyebb megismerésének kölcsönös igénye sem kötődik ma már csupán a kiemelkedő évfordulókhoz. Közismert történelmi adottság, hogy jelentős számban élnek magyar nemzetiségűek Csehszlovákiában, szlovák nemzetiségűek Magyarországon. A lenini nemzetiségi politika szellemében azt kívánjuk, hogy a nemzetiségiek államuk hű polgáraiként, nyelvüket, kulturális örökségüket és hagyományaikat megőrizve becsületes munkával járuljanak hozzá szocialista társadalmunk építéséhez. Ebben az értelemben két baráti, szomszédos szocialista ország között a nemzetiségek sajátos összekötő kapcsot jelenthetnek. DR. SZŰRÖS MÁTYÁSNAK, AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA TITKÁRÁNAK TÁJÉKOZTATÓJA A MAGYAR—SZOVJET BARÁTI TÁRSASÁG ELNÖKSÉGE ÜLÉSÉN AZ SZKP XXVII. KONGRESSZUSÁRÓL 27 (Részlet) Népünk sorsa, szocialista építőmunkánk eredményessége elválaszthatatlan a szocialista közösség egészének fejlődésétől. Különösen fontos számunkra, hogy miként alakul a szövetségi rendszer legnagyobb súlyú országának, a világpolitikai viszonyokra is meghatározó befolyást gyakorló Szovjetuniónak — nagy szomszédunknak és szövetségesünknek — helyzete. Ezért kísérte hazánkban is rendkívül nagy érdeklődés a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVII. kongresszusát, amely világpolitikai jelentőségű esemény volt. A tanácskozás kiemelkedő állomása volt annak a nagyszabású változás- és változtatássorozatnak, amely a Szovjetunióban 1982 novemberét követően megindult. A kongresszusnak az volt az alapvető feladata, hogy meghozza, illetve megerősítse a halaszthatatlanná vált, mélyreható változásokat elindító gazdasági, politikai és személyi döntéseket. Meggyőződésünk, hogy a kongresszus e küldetésének eleget tett. Felvázolta a társadalmi-gazdasági fejlődés meggyorsításának nagyszabású tervét, és ezzel szoros összefüggésben dolgozta ki a világ békéjének, biztonságának megőrzésére és megszilárdítására irányuló külpolitikai stratégiát. A tanácskozás a Szovjetunió nemzetközi pozícióit a belső társadalmi-gazdasági helyzettel és a fejlődés által támasztott új követelményekkel szoros összefüggésben, szerves kölcsönhatásban vizsgálta. Erőteljesen ráirányította a figyelmet arra, hogy a társadalmi fejlődés, a gazdasági növekedés meggyorsítása, a népjólét emelése és — nem utolsósorban — az ország hatékony védelme elképzelhetetlen a népgazdaság