Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1985

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGEINEK DOKUMENTUMAI - December - Közlemény a szocialista országok kommunista és munkáspártjai központi bizottságai külügyi és ideológiai kérdésekkel foglalkozó titkárainak (bukaresti) tanácskozásáról

Rámutattak: a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének szófiai értekezletén elfogadott dokumentumok, ezen államok vezetőinek a prágai találkozón megfogalmazott közös értékelései és következtetései ismét tanúsítják a szocialista országoknak a béke sorsa iránt kinyilvánított nagy felelősségét; eltökéltségüket, hogy fellépnek a pusztító atomháború veszélyének elhárításáért, az enyhülés és az együttműködés politikájához való visszatérésért. Rámutattak annak különleges fontosságára, hogy további érvekkel alátámasztva fejtsék ki és valósítsák meg a szófiai tanácskozáson elfogadott kezdeményezéseket, a szocialista országoknak a nukleáris veszély elhárítására, a fegyverkezési és a katonai költségek csökkentésére, a biztonság megszilárdítására, a regionális konfliktusok rendezésére, az Európa és a világ ügyeinek javítására irányuló javaslatait. A testvérpártok képviselői aláhúzták, hogy a legmagasabb szintű szovjet-amerikai találkozó eredményei kedvezőbb lehetőséget teremtettek a nemzetközi légkör egészségesebbé tételéhez, a nukleáris és kozmikus fegyverzet kérdéseiről szóló tárgyalások folytatásához. Bár Genfben nem sikerült megoldani a fegyverzet korlátozásának és csökkentésének konkrét problémáit, elvi jelentősége van a közös nyilatkozat azon megállapításának, hogy az atomháború megengedhetetlen, hogy mindkét fél lemond a katonai fölény megszerzésére irányuló törekvésekről, s hogy szükségesnek tartják a politikai párbeszéd folytatását azért, hogy előrelépést érjenek el a nemzetközi kapcsolatokban. Most fokozni kell az erőfeszítéseket azért, hogy megvalósuljon az elvi megállapodás s hogy mielőbb kölcsönösen elfogadható megegyezéseket kössenek, amelyek megnyitnák az utat a nukleáris leszereléshez és a béke biztosításához — összhangban a népek várakozásával és életbevágó érdekeivel. A tanácskozás részvevői meggyőződésüket fejezték ki, hogy a szocialista országok a többi forradalmi, haladó és demokratikus erővel szoros egységben fellépve, meg tudják változtatni az események veszélyes menetét, meg tudják erősíteni a béke, az enyhülés, a teszerelés, a nemzetközi együttműködés politikáját, a békés egymás mellett élés, a szabadság, az összes nép függetlensége, haladása és jóléte eszményének megvalósítása alapján. A véleménycsere során a tanácskozás részvevői megvitatták a nemzetközi élet más problémáit is, különös figyelmet fordítva a konfliktusok, az összes államközi vitás kérdések politikai úton, tárgyalások révén történő rendezésére. Mind sürgetőbben vetődik fel az új gazdasági világrend kialakításának és a gyengén-fejlettség felszámolásának kérdése a jelenlegi körülmények közt, amikor mind élesebb jelleget öltenek az élelmezési, energetikai és környezetvédelmi gondok, valamint az emberiség más globális problémái, amikor továbbra is léteznek a nyomor, az éhség és az írástudatlanság övezetei, s amikor növekszik sok állam, kivált a gyengén fejlettek küladóssága. A tanácskozás részvevői újból megerősítették pártjaik és népeik szolidaritását minden forradalmi, haladó erővel és néppel, amely szemben áll az imperializmus, főképp az amerikai imperializmus nyílt agressziójával és erőpolitikájával; s harcol a