Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1985
II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGEINEK DOKUMENTUMAI - December - Közlemény a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XLI. (rendkívüli) ülésszakáról
Az öt fő irányban az élvonalat mind a saját, mind a vilégméretű tapasztalatok összegezése, mind pedig a közös tudományos-műszaki prognóziskészítés eredményei alapján jelölték ki. Figyelembe véve a tudomány, a technika, a technológia fejlődésének gyors ütemét, és sok vonatkozásban váratlan fejleményeit, a most kijelölendő mutatók a program végrehajtása során pontosíthatók. A tudományos-technikai haladás kijelölt szintjének elérését elsősorban a KGSTtagországok saját, egyeztetett erőfeszítéseivel fogják biztosítani. Az ehhez szükséges feltételek adottak, illetve megteremthetők, ha a tudomány általánosan magas fejlettségi szintje mellett felhasználják az alaptudományok kimagasló eredményeit, a modern technika és technológia számos területén már rendelkezésre álló modelleket, az egyedi berendezések megalkotásában, a kutatásigényes termékfajták egységes műszaki politika alapján való tömeggyártásban szerzett gazdag tapasztalatokat. A KGST-tagországok rövid időn belül közösen létrehozták és továbbfejlesztették a korszerű számítástechnikai eszközök gyártását, beleértve az egységes számítógéprendszert és elembázist, az atomerőművi berendezések, a Világűr békés célú közös felhasználására szolgáló űrtechnikai eszközök teljes választékát. A KGST-tagországok ma a tudományos-műszaki haladás bármely kiemelt területén képesek a legbonyolultabb problémák megoldására is. Az elméleti háttér biztosítása érdekében ezen irányokban intézkedéseket fognak tenni az alapkutatások terén való együttműködés továbbfejlesztésére és elmélyítésére. 1. A népgazdaság elektronizálása. A testvéri országok e területen való együttműködésének fő célja a termelés és a társadalmi élet valamennyi területének széles körű ellátása legkorszerűbb számítástechnikai eszközökkel — ez az alapja a termelékenység gyökeres megjavításának, az erőforrások, anyagok és energia megtakarításának, a népgazdaságban a tudományos-technikai haladás meggyorsításának, a tudományos kutatások időtartama jelentős lerövidítésének, a nem termelő szféra minőségi átszervezésének. E célok érdekében a következőket kell létrehozni: — másodpercenként több mint tízmilliárd művelet végrehajtására alkalams, új generációs szuperszámítógépet a mesterséges intelligencia új elveinek felhasználásával. Az ember-gép dialógus korszerű eszközeit különösen bonyolult tudományos feladatok megoldására, a gazdaságirányításban, ismeretbázisok létrehozásában való felhasználásra; — nagy szférájú számítástechnikai eszközöket, fejlett szoftverrel ellátott személyi számítógépeket a népgazdasági ágazatok, a tudományos-kutató intézetek és tervezőirodák széles körű ellátására, az oktatás számítógépesítésére és magánhasználatra; — a hírközlőrendszer átbocsátóképességének és megbízhatóságának ugrásszerű fokozását biztosító egységes digitális információátviteli rendszert és az alkalmazott műszaki eszközök egységesítését; — nagy sebességű száloptikai hírközlési eszközöket a KGST-tagországok nemzeti rendszereiben történő alkalmazásra;