Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1985
II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGEINEK DOKUMENTUMAI - December - Közlemény a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XLI. (rendkívüli) ülésszakáról
— új anyagok, gyártási és feldolgozási technológiák; — biotechnológia. Mindezek az irányok, amelyek a tudomány, a technika és a termelés mai forradalmi változásainak alapj át j elentik, egyben bázist alkotnak ahhoz, hogy a KGST-tagországok a kölcsönös érdekű, a gazdasági fejlődéssel és az együttműködéssel összefüggő területeken egyeztetett — az érdekelt országok pedig egységes — tudomány- és műszaki politikát dolgozzanak ki és érvényesítsenek. E megállapodás rögzítéseként és a megvalósítását célzó közös akciók szervezése érdekében a nemzeti programok alapján kidolgozták a KGST-tagországok tudományosműszaki haladásának 2000-ig szóló komplex programját. (A továbbiakban: program.) 2. A program megalkotásával a KGST-tagországok valóban forradalmi feladatot tűznek ki: a tudományos-műszaki haladás legfőbb irányaiban a tudomány, a technika és a termelés legmagasabb szintjének elérését. E feladat megoldása elő fogja segíteni, hogy 2000-re a KGST-tagországok összességében a társadalmi munka termelékenysége legalább megkétszereződjék, és az egységnyi nemzeti jövedelemre vetített fajlagos energia- és nyersnyag-felhasználás jelentősen csökkenjen. Ez végeredményben jelentősen erősíteni fogja a szocializmus pozícióit a kapitalizmussal való békés versenyben. A KGST-tagországok a saját erőforrásaikat a jövőben is maximálisan mozgósítva, egyre koordináltabban, a kölcsönös együttműködés alapján fogják fejleszteni és kihasználni saját ipari és tudományos-műszaki potenciáljukat. A KGST-tagországokban a termelési eszközök társadalmi tulajdonán, a dolgozók érdekében folytatott tervszerű gazdálkodáson, a barátság és a kölcsönös segítségnyújtás elvein alapuló szocialista termelési viszonyok objektíve szabad teret adnak a tudományos-technikai haladás gyorsításához. Jelentősen aktivizálni fogják az emberi tényezőt — minden változás döntő tényezőjét. A szocializmus előnyeinek és a mai tudományos-technikai forradalom vívmányainak tényleges összekapcsolása megteremti a feltételeket az egyes emberek képességeinek egyre teljesebb kibontakozásához, az anyagi és szellemi kultúra felvirágzásához, a szocialista életmód fejlesztéséhez. A kapitalizmustól eltérően a szocializmus feltételei között a nagy termelékenységű technika és technológia új generációira való széles körű áttérés nem jár együtt az ember ember általi kizsákmányolásával, a konkurrenciával, a munkanélküliséggel, a szakképzettség értékvesztésével, a néptömegek anyagi nélkülözésével, a társadalmi és nemzeti egyenlőtlenséggel. 3. Az együttműködést a tudomány, a technika és a technológia fejlesztésének fő irányaiban szervezve a KGST-tagországok elsősorban arra törekednek, hogy megoldják a társadalmi-gazdasági haladás gyorsításának, állampolgáraik életszínvonala emelésének és életminősége javításának, akultúra, azoktatás, az egészségügy további fejlesztésének, a lakosság szükségletei minél teljesebb kielégítésének feladatait. 4. A szocialista közösség országaiban a tudomány és a technika forradalmi fejlődése elő fogja segíteni, hogy gazdasági fejlettségi szintjük fokozatos kiegyenlítésének folyamata felgyorsuljon, az európai KGST-tagországok részéről a Vietnami Szocialista Köz-