Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1985

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGEINEK DOKUMENTUMAI - December - Lázár Györgynek, az MSZMP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökének felszólalása a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa XLI. (rendkívüli) ülésszakán Moszkvában (Részletek)

LÁZÁR GYÖRGYNEK, AZ MSZMP KB POLITIKAI BIZOTTSÁGA TAGJÁNAK, A MINISZTERTANÁCS ELNÖKÉNEK FELSZÓLALÁSA A KÖLCSÖNÖS GAZDASÁGI SEGÍTSÉG TANÁCSA XLI. (RENDKÍVÜLI) ÜLÉSSZAKÁN MOSZKVÁBAN 17 (Részletek) Pártunk és kormányunk kezdettől fogva üdvüzölte és támogatta a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, Mihail Sz. Gorbacsov elvtársnak azt a kezdeményezését, hogy gyorsítsuk meg az 1984. évi felső szintű gazdasági értekezleten a KGST-tagországok tudományos-műszaki fejlesztése 2000-ig szóló komplex programjának kidolgozásáról hozott határozat végrehajtását. Mindannyiunk megelégedésére szolgál, hogy az előkészítő munka eredménnyel járt, s most napirendre tűzhettük a program megvitatását és jóváhagyását. Az előterjesztett program, amelyet a magunk részéről támogatunk és elfogadásra ajánlunk, mind gazdasági, mind politikai szempontból rendkívül időszerű, mert haladásunk egyik döntő láncszemét, a tudományos-műszaki haladás élvonalához történő felzárkózásunkat kívánja segíteni olyan időszakban, amikor országainkban szükségszerűvé vált a gazdaság intenzív fejlődésének meggyorsítása. A nemzetközi életben kialakult politikai viszonyok feszültségekkel és veszélyekkel terhesek. Mint a világ békeszerető népei, mi is üdvözöltük Mihail Sz. Gorbacsov elvtárs és Ronal Reagan genfi találkozóját, amely után egy fokkal nagyobb bizalommal tekinthetünk a jövőbe. Az óvatos derűlátással együtt is számolni kell azonban azzal, hogy az Amerikai Egyesült Államok és szövetségesei részéről folytatódik a szocialista országok elleni megkülönböztető politika, amely fékezi, egyes esetekben pedig lehetetlenné teszi az egyenjogú gazdasági kapcsolatok fejlesztését, s így a tudományos-műszaki eredmények normális nemzetközi áramlását. Ez teszi még nyomatékosabbá annak fontosságát, hogy a program megvalósításával növeljük terveink megalapozásának biztonságát, csökkentsük műszaki-gazdasági függőségünket a tőkésországoktól. A tudományos-műszaki haladás komplex programjának megvalósításával a KGST-országok a legfontosabb területeken felzárkózhatnak a világ műszaki haladásának élvonalához, sikeresebben és hatékonyabban vehetnek részt a világméretű gazdasági-tudományosműszaki munkamegosztásban. Véleményünk szerint a megfogalmazott célok megfelelnek a KGST-közösség egésze és az egyes tagországok érdekeinek, hozzájárulnak nemzeti céljaik eléréséhez. A programban kijelölt súlyponti feladatok lényegében egybeesnek azokkal, amelyeket népgazdaságunk gyorsabb ütemű fejlődésének megalapozása szempontjából a Magyar