Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1985

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGEINEK DOKUMENTUMAI - Október - A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének Nyilatkozata a nukleáris veszély elhárításáért, az európai és a világhelyzet kedvező fordulatáért

A feszültség és a háborús veszély növekedésének okai az imperializmus — mindenekelőtt az Egyesült Államok — politikájában rejlenek, amely nyíltan katonai fölényre törekszik, hogy rákényszerítse akaratát más népekre és államokra. A Varsói Szerződés tagállamai semmilyen körülmények között sem mondanak le népeik biztonságáról. Nem törekszenek katonai fölényre, de azt sem engedik meg senkinek, hogy velük szemben erre szert tegyen. Határozottan ellenzik a fegyverkezési versenyt és annak eszkalációját, síkraszállnak az erőegyensúly lehető legalacsonyabb szinten történő megvalósításáért. Külpolitikájuk fő célja a nukleáris háború veszélyének elhárítása, a katonai szembenállás szintjének csökkentése, a nemzetközi kapcsolatoknak a békés egymás mellett élés és az enyhülés szellemében történő fejlesztése volt és marad. Abból indulnak ki, hogy az ideológiai különbségeknek nem szabad befolyásolniuk az államközi kapcsolatokat és aláásniuk azok stabilitását, s hogy napjainkban különösen szükség van a nemzetközi helyzet normalizálásáért fellépő összes állam és erő aktív együttműködésére. Erre irányul a Varsói Szerződés tagállamai és más békeszerető országok javaslatainak egész sora. A különböző társadalmi rendszerű országok politikai párbeszéde, a józanul gondolkodó körök tevékenysége, a háborúellenes mozgalmak és a béke erőinek aktivitása bizonyítja, hogy vissza lehet térni az enyhülésre, azt ki lehet terjeszteni az államközi kapcsolatok valamennyi területére és fordulatot lehet elérni a szilárd biztonság és az együttműködés felé. Egy ilyen fordulathoz véget kell vetni az erő és a konfrontáció politikájának. Minden államnak szigorúan be kell tartania a nemzeti függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartása, az erő alkalmazásáról és az azzal való fenyegetésről történő lemondás, a határok sérthetetlensége, a területi integritás, a viták békés rendezése, a belügyekbe való be nem avatkozás és az egyenjogúság elvét, valamint a nemzetközi kapcsolatok más, általánosan elfogadott normáit. Megengedhetétlenek az egyes országok helyzetpolitikáját torzítva bemutató rágalomhadjáratok. Semmivel sem igazolható a más országok és népek belügyeibe való beavatkozás, az állami terrorizmus politikája. Senki sem vitathatja el a népek azon jogát, hogy az általuk szabadon megválasztott társadalmi-politikai rendszerben éljenek és dolgozzanak. A nemzetközi viszonyok megjavítása korunk realitásainak megfelelő politikai megközelítést, kölcsönös önmérsékletet követel. Olyan halaszthatatlan intézkedésekre van szükség, amelyek lehetővé tennék a fegyverkezési verseny megállítását és a Világűrre történő kiterjesztésének megakadályozását, a fegyverzetek — mindenekelőtt a nukleáris fegyverzetek — nagy mértékű csökkentését. Ezzel kapcsolatban az ülés résztvevői kiemelték az űrfegyverek, valamint a stratégiai és a közép-hatótávolságú nukleáris fegyverzetek kérdésköréről Genfben folyó szovjet-amerikai tárgyalások nagy jelentőségét. Támogatják a Szovjetunió konstruktív álláspontját, amely a fegyverkezési verseny Világűrre történő kiterjeztésének megakadályozásával és a Földön való fegyverkezési hajsza megszűntetésével összefüggő feladatok gyakorlati megoldására irányul;