Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1985

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGEINEK DOKUMENTUMAI - Június - Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának beszéde Budapesten, választási nagygyűlésen (Részlet)

hogy még szorosabbra fűzzük kapcsolatainkat felszabadítónkkal és nagy barátunkkal, a Szovjetunióval, és a többi szocialista országgal. Internacionalista elveinknek megfelelően támogatjuk a fejlődő országoknak a haladásért, a nemzeti felemelkedésért küzdő erőit. Amint többször megerősítettük és gyakorlati lépéseinkkel is bizonyítottuk, továbbra is készek vagyunk a békés egymás mellett élés elvei alapján a kölcsönösen előnyös együttműködés bővítésére a fejlett tőkésországokkal is. Mindenki akit a béke és az államok közötti egyenjogú kapcsolatok fejlesztésének szándéka tölt el, számíthat a Magyar Népköztársaság egyetértő együttműködésére. KÁDÁR JÁNOSNAK, A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT FŐTITKÁRÁNAK BESZÉDE BUDAPESTEN, VÁLASZTÁSI NAGYGYŰLÉSEN 6 (Részlet) Ma a világon harc folyik a társadalmi rendszerek között, és éles az ideológiai küzdelem is. Az emberiség fejlődésének jelenlegi szakaszában egyidejűleg létezik a kapitalista és a szocialista világrendszer. E társadalmi rendszerek harca természetesen létezésük óta napirenden van, de az utóbbi időben élesebbé vált. Az imperializmus neves és kevésbé neves szószólói újra arról beszélnek, hogy Marx tanítása, a marxizmus-leninizmus elavult, a szocialista rendszer nem működik megfelelően. Lassan már csaknem másfél évszázada annak, hogy a fiatal Marx elkezdte kutató és elemző munkáját. Sok idő telt el azóta, hogy ő és a vele együtt dolgozó Engels, majd Lenin kidolgozták és lerakták a marxista-leninista elmélet alapjait. Mindenki tudja, aki ilyen kérdésekkel foglalkozik: amióta Marx mint a kapitalizmus szigorú kritikusa fellépett, úgy beszéltek nézeteiről, hogy azok megalapozatlanok, életképtelenek. De ez az elmélet azóta már valósággá vált, száz- és százmilliók élnek a világrendszerré vált szocialista társadalom országaiban. S ezek az országok fejlődnek, ez a rendszer életképes. Ami a kapitalizmust illeti, kétségtelen, hogy amikor a tőkés társadalom kifejlődött, és ahol a feudális társadalmat vagy annak maradványait félretolta útjából, jelentősen hozzájárult a termelőerők fejlesztéséhez, a korábbiakhoz viszonyítva a javak nagyobb tömegét hozta létre. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy a gazdaságilag legfejlettebb tőkésországok a maguk színvonalát más országok és népek imperialista kizsákmányolása útján érték el. A kapitalizmus ma válságban van. Küzd feloldhatatlan belső ellentmondásaival, így a kizsákmányolók és kizsákmányoltak közötti kibékíthetetlen ellentmondásokkal. Gazdasági, politikai, pénzügyi válságok, a termelés konjunkturális ingadozásai is gyötrik. De a mi számunkra az a leglényegesebb, hogy most mit tud a kapitaliz-