Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1984

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - December - Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai Honvédelmi-miniszteri Bizottságának (budapesti) üléséről - Dr. Szűrös Mátyásnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának felszólalása Prágában a „Béke és Szocializmus” c. folyóirat munkájában részt vevő kommunista és munkáspártok képviselőinek értekezletén (Részletek)

Növelte a feszültséget a tőkés világ gazdasági válsága is. A nemzetközi pénzügyi rendszer súlyosbodó gondjai, az erősödő diszkriminációs és protekcionista törekvések megnehezítették a gazdasági együttműködés stabilizáló hatásának kibontakozását. Nem sikerült előrelépni a helyi válsággócok megoldásában, sőt újabb konfliktusok is kialakultak. A keleti—nyugati viszony feszültségei és az imperializmus fegyveres vagy más módon történő beavatkozása, a szélsőségesen reakciós rezsimek támogatása akadályozza a békés rendezést, és a konfliktusok a kiszélesedés veszélyével fenyegetnek. A szocialista országok kommunista és munkáspártjai a világháború elkerülését, a béke megőrzését tekintik legfontosabb feladatuknak. Ily módon a konfrontáció veszélyénekcsökkentésében, a párbeszéd fenntartásában óriási jelentősége volt a szocialista országok rugalmas fellépésének, kezdeményezéseinek, békepolitikájának. A legutóbbi tanácskozásunk óta eltelt időszakot olyan fontos kezdeményezések jellemezték, mint a Szovjetunió egyoldalú kötelezettségvállalása, hogy elsőként nem alkalmaz nukleáris fegyvert; az a javaslat, hogy a Varsói Szerződés és az Eszak-Atlanti Szövetség kössön nemzetközi jogi érvényű szerződést, amelyben kölcsönösen lemondanának a katonai erő alkalmazásáról ; az űrfegyverkezés megakadályozásáról szóló tárgyalások lehetőségének felvetése; a katonai költségvetések csökkentése; atomfegyvermentes övezetek létrehozása, és még hosszan lehetne sorolni. A szocialista országok nem engedhetik meg a katonai egyensúly megbontását, miközben céljuk a katonai szembenállás mértékének, a fegyverzetek szintjének korlátozása és csökkentése, a különböző társadalmi rendszerű országok közötti kölcsönösen előnyös együttműködés feltételeinek biztosítása. A tőkés világ józan, reálisan gondolkodó politikai tényezői is felléptek a nemzetközi feszültség mérséklése érdekében. Ismételten bebizonyosodott, hogy Nyugat-Európa földrajzi helyzeténél, gazdasági érdekeinél fogva alapvetően érdekelt a stabil nemzetközi kapcsolatok, az enyhülés, a keleti—nyugati együttműködés megőrzésében. Kétségtelen, hogy a feszültségek kiéleződéséért felelősség terheli azon országok kormányait is, amelyek az új amerikai rakétákat befogták. Ennek ellenére úgy értékelhető, hogy az egyes nyugat-európai államok képesek voltak bizonyos mérsékelő hatást gyakorolni a konfrontációs politikára. Ebben szerepet játszott a fejlett tőkésországokban a háborús veszély ellenében tömegméretűvé vált tiltakozási hullám, a békemozgalom nagyarányú fellendülése is. Nagyon fontos eredménynek tartjuk, hogy a feszültebb időszakban is sikerült megőrizni a keleti—nyugati együttműködésnek az enyhülés időszakában kialakult intézményeit és megállapodásait. A korábbinál bonyolultabb nemzetközi helyzetben is eredményesen fejezte be munkáját a madridi konferencia, ami azt példázza, hogy a közös politikai akarat megléte esetén van lehetőség a megegyezésre. A Madridban elhatározott európai bizalom- és biztonságerősítő, valamint a leszerelési kérdésekkel foglalkozó konferencia ez év elején már megkezdte munkáját Stockholmban. Nem szenvedtek helyrehozhatatlan törést a szocialista országok és Nyugat-Európa kétoldalú kapcsolatai