Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1984
II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Október - Közlemény a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXIX. (havannai) ülésszakáról
A belső tartalékokat mozgósítva, a kölcsönös együttműködés és a szocialista gazdasági integráció előnyeit felhasználva a KGST-országok további társadalmi-gazdasági haladást értek el a társadalmi termelés hatékonyságának fokozása alapján. 1983-ban a megtermelt nemzeti jövedelem az 1982. évihez viszonyítva a KGST-tagországokban 3,8 százalékkal, az ipari termelés pedig 4,2 százalékkal nőtt. Számos KGST-országban az ipari termelés növekedésének nagyobb részét a termelékenység növelése révén érték el, sikerült csökkenteni az energetikai és egyéb anyagi erőforrások fajlagos felhasználását. A KGST-tagországok mezőgazdaságában a brutto termelés növekedése egy év alatt kb. 3 százalékos volt. A KGST-tagországok gazdaságának stabil fejlődése továbbra is a lakosság szükségleteinek mind teljesebb kielégítésére irányul. Növekedtek a társadalmi fogyasztási alapok, a kiskereskedelmi áruforgalom, fejlődtek a nem termelő ágazatok, emelkedett a lakosság általános műveltségi és kulturális színvonala javult az orvosi ellátás és a társadalombiztosítás. Tervszerűen valósultak meg a széles körű lakásépítési programok. 1983-ban a KGST-tagországok teljes külkereskedelmi áruforgalma meghaladta a 285 milliárd rubelt; folyó árakon számolva 8 százalékkal nőtt. Az egymás közötti kereskedelem ennél gyorsabb ütemben, több mint 11 százalékkal emelkedett, részaránya a KGST-tagországok múlt évi teljes külkereskedelmi forgalmában meghaladta az 58 százalékot. Elmélyül a gyártásszakosítás és a kooperáció. A szakosított gépipari termékek 1983. évi kölcsönös szállítása csaknem 24 százalékkal nőtt, a gépipari termékek egymás közötti teljes exportjában elfoglalt részarányuk elérte a 41 százalékot. Bővültek a kölcsönös szállítások az élelmiszerek, az élelmiszer-ipari gépek és berendezések területén. Az ülésszakon hangsúlyozták, hogy a kommunista és a munkáspártok vezetésével elért társadalmi-gazdasági haladás szorosan összefügg a KGST-tagországok sokrétű együttműködésének erősödésével, az egyeztetett erőfeszítéseknek a legfontosabb, kiemelt együttműködési irányokra történő fokozottabb koncentrálásával. Az ülésszak megelégedéssel állapítja meg, hogy a Kubai Köztársaság gazdasága állandó, gyors ütemben fejlődik. Jelentős előrehaladást értek el a mezőgazdaság fejlesztésében és az iparosításban. Megvalósítják a tudomány és a technika gyorsított fejlesztésének 1990-ig szóló tervét. Sikeresen oldják meg az oktatás, az egészségügy, a foglalkoztatás, a társadalmi egyenlőség problémáit. Ez szemléletes példa arra, hogy a szocializmus az egyetlen igazi út a kapitalizmustól örökölt elmaradottság felszámolásához. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában 1972-ben belépett Kubai Köztársaság aktívan bekapcsolódott a kölcsönös együttműködésbe és a szocialista gazdasági integrációba, részt vett több, az ipari létesítmények közös erőfeszítéssel történő építését célzó gyártásszakosítási és kooperációs, valamint tudományos-műszaki sokoldalú együttműködési egyezmény valóra váltásában. Sikeresen valósulnak meg a gazdaság fejlesztésének gyorsítására és hatékonyságának fokozására irányuló intézkedések: a nikkelgyártás bővítése, a citrusfélék termesztése és ipari feldolgozása, a talajjavítás, a cukorgyártás komplex fejlesztése.