Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1984

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Október - Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter beszéde az ENSZ Közgyűlés XXXIX.ülésszakán

OKTÓBER DR. VÁRKONYI PÉTER KÜLÜGYMINISZTER BESZÉDE AZ ENSZ KÖZGYŰLÉS 3 XXXIX. ÜLÉSSZAKÁN. Elnök Úr! Engedje meg, hogy gratuláljak az ENSZ Közgyűlés XXXIX. ülésszakának elnökévé történt megválasztásához. Ismerve az Ön képességeit és a nemzetközi életben szerzett gazdag tapasztalatait, meggyőződésem, hogy eredményesen irányítja majd az ülésszak munkáját. Szeretném biztosítani arról, hogy felelősségteljes munkájában számíthat a magyar küldöttség közreműködésére. Ugyancsak üdvözlöm Brunei Darussalamot, szervezetünk legújabb tagállamát. Elnök Úr! Az Egyesült Nemzetek Szervezetének közel négy évtizedes fennállása alatt a világ­nak többször kellett szembenézni a nemzetközi feszültség növekedésével, az Alapok­mány szellemével és betűjével ellentétes fejleményekkel. A nemzetközi feszültség kié­leződése, a fegyverkezési hajsza felgyorsulása és a szuverén államok társadalmi-politikai rendjének aláásására irányuló külső kísérletek fokozódása napja­inkban veszélyes méreteket öltött, s ez okkal tölti el aggodalommal nemcsak egy-egy ország és térség lakóit, hanem Földünk valamennyi népét. Veszélybe kerültek a stratégiai fegyverzetek korlátozásáról korábban aláírt megálla­podások, s nem születtek újabb egyezmények. A közelmúlt egyik legsúlyosabb fejle­ménye az amerikai közepes hatótávolságú nukleáris rakéták nyugat-európai telepítésé­nek megkezdése. Ez fokozza a nukleáris fenyegetettséget Európában, s ezzel nemcsak növeli a nemzetközi feszültséget, de egyúttal tovább csökkenti a földrész országai közöt­ti bizalmat is. Ebben a helyzetben különleges jelentősége lenne annak, ha a NATO tagállamai konstruktívan reagálnának a szocialista országok ésszerű javaslataira. A Varsói Szerző­dés tagállamai nem törekednek az erőfölény megszerzésére. A történelmileg kialakult katonai erőegyensúly megbontását azonban nem engedhetik meg. Kormányom ezért, amikor kifejezte aggodalmát a rakétatelepítés nyomán előállt helyzet miatt, indokolt­nak tartotta a Szovjetunió válaszlépéseit. Követendő célnak viszont azt tartjuk, hogy a katonai erőegyensúly a fegyverzetek és a fegyveres erők lehető legalacsonyabb szint­jén maradjon fenn. E cél közelítésére olyan feltételek megteremtése szükséges, ame­lyek lehetővé teszik a nyugat-európai rakétatelepítések miatt megszakadt fegyverzet­korlátozási tárgyalások folytatását. A magyar kormány úgy véli, hogy a nemzetközi életben végbemenő kedvezőtlen fo­lyamatok nem visszafordíthatatlanok. Nukleáris korunkban nincs más ésszerű alterna­tíva, mint a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése. Vall-

Next

/
Thumbnails
Contents