Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1984

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Augusztus - Dr. Szűrös Mátyásnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának beszéde (Székesfehérváron) alkotmánynapi nagygyűlésen (Részletek)

DR. SZŰRÖS MÁTYÁSNAK, AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA TITKÁRÁNAK BESZÉDE (SZÉKESFEHÉRVÁRON) AZ ALKOTMÁNYÜNNEPI NAGYGYŰLÉSEN. 20 (Részlet) ... Mint európai nép, különös gonddal figyeljük a földrészünkön zajló vagy azt közvetlen érintő fejleményeket. Európa sajátossága, hogy a történelem során pozitív és negatív értelemben egyaránt jelentős befolyást gyakorolt a világ más részeinek, sőt egészének sorsára is. Az elmúlt évtized első felében Európa példát mutatott abban, hogy a bizalom és az előnyök kölcsönössége alapján van lehetőség a különböző társadalmi rendszerű országok közötti kapcsolatok építésére, együttműködésük kibontakoztatására. Napjainkban kontinensünk, sajnos, ismét inkább a veszélyes tendenciák csomópontja. Az új amerikai nukleáris rakéták nyugat-európai telepítése következtében nem csupán a katonai szembenállás szintje, a kölcsönös veszélyeztetettség növekedett. Megszakadtak a létfontosságú szovjet-amerikai fegyverzetkorlátozási tárgyalások, s a bizalom további csökkenése folytán még nehezebbé vált a vitás kérdések rendezését szolgáló megállapodások elérése. Európa s ezzel összefüggésben a világ békéjének egyik kulcsfontosságú problémáját évtizedek óta a két német állam viszonya jelenti. Felbecsülhetetlen jelentősége van annak, hogy az első munkás-paraszt német állam a megalakulás óta békeszerető politikát folytat, s hogy e politika eredményeként, a Német Szövetségi Köztársaság realista politikai tényezőinek együttműködésével az utóbbi években normalizálódott a két német állam viszonya. Sajnos, az amerikai külpolitika törekvései bátorítást adnak az NSZK-ban azoknak az erőknek, amelyek a mai napig nem mondtak le az 1937-es német határok visszaállításáról , a Német Demokratikus Köztársaság állami létének és társadalmi rendjének megkérdőjelezéséről. A történelmi tapasztalatok tükrében nemcsak megértjük, de teljes mértékben osztjuk is az ezzel összefüggő aggodalmakat. Az európai biztonság szempontjából kívánatos lenne, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kormánya elhatárolja magát az ilyen jelenségektől és törekvésektől. Nemcsak a németek, de valamennyi európai nép érdeke azt kívánja, hogy a revansizmus és a militarizmus újraéledése ne veszélyeztethesse a két német állam közötti normális viszonyt, az egymás szuverenitását, társadalmi rendjét tiszteletben tartó együttműködés továbbfejlődését. A magunk részéről támogatjuk mindazokat az erőfeszítéseket, konkrét lépéseket, amelyek annak biztosítására irányulnak, hogy német földről soha többé ne indulhasson el háború, s a két német állam népe cselekvő részese legyen az európai együttműködés folyamatának, az európai biztonság megszilárdításának. Mi hiszünk az emberi civilizáció jövőjében, bízunk a józan ész felülkerekedésében, abban, hogy a másik oldalon is mind többen ismerik fel: a mai viszonyok között a két