Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1984
II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Július - Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának beszéde gyári munkásgyűlésen (Részlet)
KÁDÁR JÁNOSNAK, AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ELSŐ TITKÁRÁNAK BESZÉDE GYÁRI MUNKÁSGYŰLÉSEN 25 (Részlet) ... Ezen a találkozón megosztjuk gondjainkat. Ezért én is szeretnék szólni azokról a kérdésekről, amelyekkel mi a Központi Bizottságban foglalkozunk. Ezek közül elsősorban a nemzetközi helyzetet említem, amely az utóbbi időben feszültebbé vált. Érthető tehát, hogy a mi legfőbb gondunk népünk, országunk biztonsága és békéje. A nemzetközi helyzetben bekövetkezett feszültséget az Egyesült Államok azon köreinek tulajdonítjuk, amelyek az elmúlt években célul tűzték, hogy erőfölénybe kerüljenek. Ennek keretében a múlt év végén megkezdték az amerikai közép-hatótávolságú rakéták telepítését Nyugat-Európába. Ha ez a folyamat tovább tart, akkor egy új fegyverkezési verseny bontakozik ki és a helyzet még veszélyesebbé válik. A Varsói Szerződés országai világosan állást foglaltak : erőfölényre nem törekszenek, de az erőfölény megszerzését a szemben álló félnek sem engedik meg. Ez most a legfontosabb kérdés, mert népeink biztonságának, jövőjének, békés építőmunkájának feltételéről van szó. A Varsói Szerződés valamennyi állama békét akar; a különböző társadalmi rendszerű országok közötti békés egymás mellett élés, a felek érdekeinek megfelelő széles körű kapcsolatok híve. Ettől a politikától a jelenlegi bonyolult, feszült helyzetben sem térünk el. Azt javasoljuk, hogy az érdekeltek biztonsági érdekeit kölcsönösen figyelembe véve, új fegyverkezési hullám nélkül, a fegyverzet alacsonyabb szintjén tegyük szilárdabbá a békét. A Szovjetunió, a Varsói Szerződés valamennyi tagállama, így a Magyar Népköztársaság is azt vallja, hogy a jelenlegi helyzetben is minden kérdés rendezhető tárgyalások útján. Ehhez persze nem porhintésre, a népek félrevezetésére, hanem érdemi, valódi tárgyalásokra van szükség. A Szovjetunió, a Varsói Szerződés többi országa ilyen megbeszélésekre bármikor kész. Ez külpolitikánk lényege, ami meggyőződésem szerint megfelel népünk, a szocialista közösség, az egész emberiség érdekeinek. A Varsói Szerződés tagállamai az utóbbi időkben több javaslatot is előterjesztettek. Tavaly januárban nagy hangsúlyt adtak annak a kezdeményezésüknek, hogy a Varsói Szerződés és a NATO országai kössenek olyan megállapodást, amelynek értelmében lemondanak az erő alkalmazásáról és a vele való fenyegetőzésről, s békés, gyümölcsöző kapcsolatokra törekednek. Ez a javaslat változatlanul érvényes. De ugyanígy említhetjük a Varsói Szerződés azon indítványát is, hogy az országok állapodjanak meg a fegyverkezési kiadások befagyasztásában, majd csökkentésében. Ez ésszerű javaslat, amelynek megvalósítása minden nép javát szolgálná. A Szovjetunió több javaslatot tett, így például kiemelkedő jelentőségű volt, hogy bejelentette: elsőként nam alkalmaz nukleáris fegyvert, és kezdeményezte, hogy ugyanilyen kötelezettséget vállaljon minden olyan nukleáris hatalom, amely ezt még nem tette meg. A Szovjetunió állást foglalt a vegyi fegyverek betiltása mellett, s kiemelkedően